2019. jún.
23
  800 éves lett városunk
Kategória: helyi hirek - Közzétette: admin
szerző: Fábián László

Bizony, ennyi idő már történelmi léptékű, és számon tartható évforduló. Egyszóval nyolcszáz éve, 1219-ben,jegyezték le Csenger nevét először, másként szólva, ez az első írásos említése településünknek. De ne tévesszen meg senkit ez a dátum, hiszen itt már minden bizonnyal jóval korábban állt falu, csak éppen írásos forrás nem szól róla. Ahhoz lehetne ezt hasonlítani, mintha egy személyt csak húsz éves korától vennénk számba, mert korábbi igazolványai, iratai eltűntek.

Ismerve azonban hazánk vérzivataros történelmét, bőven volt alkalom arra, hogy, egy-vagy több korábbi Csengert említő okirat elpusztuljon. Elég csak azt a szomorú tényt felidézni, hogy 1219 után 23 évvel, 1241-42-ben a tatárjáráskor mennyi kolostor, udvarház, templom és vár lett a tűz martaléka, az ezekben őrzött kincsekkel együtt, s főként ami fájóbb, mennyi, ezeknél sokkal értékesebb iratanyag, kódex, pergamen semmisült meg.

Bár, mint tudjuk, az első írásos említés csak 1219.ből szól, de azt is bizonyosnak vehetjük, hogy honfoglaló eleink már megtelepedtek itt –bizonyság maga a Csenger-név is (ótörök személynév) és a honfoglaláskori sír is, ezenkívül az iskola alapozásakor előkerült III. Béla (1172-1196) rézpénze is
Ideje, ezek után rátérni az első említés helyére. Ez az úgynevezett Váradi Regestrumban található. Az Árpád-kori Magyarországon a káptalani székhelyeken –többek között Nagyváradon voltak „hites helyek” –ahol peres ügyeiket intézhették a korabeli emberek. Itt voltak megtartva a hírhedt „istenítéletek”, melyeknek egyik legelterjedtebb formája a „tűzesvas próba” volt. Ez azt jelentette, hogy egy izzításig hevített vasdarabot- legtöbbször keresztet- kellett megfogni, s bizonyos ideig tartani, s ha a bekötözött, lepecsételt seb, meghatározott időn belül begyógyult, akkor az illető volt a per nyertese, hiszen Isten egyértelműen megmutatta az igazságot.
Ezeket az eseteket egy könyvben regisztrálták, vezették, s ez lett a híres Váradi Regestrum, aminek eredetije persze később elpusztult.

A Káta nemzetség már az 1200-as évek elején már megjelent Csengerben, s a ő nemzetségükből származó Csaholyi-család ide tette központját, s ezzel a további fejlődést előkészítette.

Csenger első említése pontosan emígyen van leírva a 86. tételben::”Ariam fratrem eius, Lucam de villa Senguer…” Csenger nevét a középkortól többféleképpen írták –bár hangzásban ugyanaz volt mint ahogy ma is ejtjük. Írták Chenguer,- Chrengur,- Chenger – Tsenger formában, hiszen még korábban nem volt egységes helyesírási szabály
Legyünk tehát méltán büszkék, hogy városunk már közel egy évezrede áll fenn hivatalosan is, s reméljük a történelem kiismerhetetlen, szabályozhatatlan eseményei közepette is fennmarad még legalább még ennyi ideig.

A nyolcszáz évet méltóképp emlékezetessé teszi az, hogy ez év Augusztus 20-án megjelenik egy terjedelmes, minden részletre odafigyelő tudományos monográfia Csengerről. Ez a hiánypótló mű már régóta vajúdó probléma, Csengertől jóval kisebb jelentőségű települések sorra adták ki monográfiájukat, míg a miénk csak egyre váratott magára. A tény, hogy városunk most nyolcszáz éves –ugyanakkor újabbkori városunk pedig harminc – a legjobb indok és lehetőség, hogy a Monográfia megszülessen és remélhetőleg forrásmunka lesz a későbbi kutatók számára.

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz