2019. aug.
30
  Ásatás a múzeum udvarán
Kategória: helyi hirek - Közzétette: admin
szerző: Fábián László

Ritka ilyen ideális helyszín egy ásatáshoz, mint a múzeumudvar. Mint arról korábban volt szó, az évtizedekkel ezelőtt itt talált feliratos kődarabok, s más egyéb szórványleletek reményt nyújtottak arra, hogy ezen a helyen érdemes lesz ásni. Arról nem is beszélve, hogy írásos források szólnak arról, hogy itt volt a középkorban a plébánia –szemben a templommal -, illetve az ebből lett parókia. Ezt a parókiát 1801-ben átalakították, téglaépületet emeltek, melyet egy, az alapból kiemelt feliratos tégla bizonyít. Katt ide!



Nos, ilyen előjelekkel kezdtünk hozzá a két hétre tervezett ásatáshoz. Vezető régészünk a nyíregyházi Jósa András Múzeum régésze, Jakab Attila volt, valamint segítője Vizler Csaba régész. Indításul kijelöltek egy 7 x 4 méteres szelvényt, melyben nem sokkal 50 cm után már kirajzolódott egy főfal és rá merőleges válaszfal. A főfal alapozásának mélysége bő méternyi volt, szélessége majdnem ugyanakkora. A válaszfal fél méter mély és szélességes is ugyanaz. Természetesen nem falakat találtunk, hanem az alapárkokba visszatöltött tégla és sitttörmelék jelezte azok egykori helyzetét.
Nem szándékom és nem is feladatom részletezni a feltárt régészeti jelenségeket, lényeg, hogy volt belőlük jócskán, beásások, égett rétegek stb. Az érdekes az volt, hogy bár már két méternyi mélyen jártunk, de még nem értük el az altalajt, ahol bizony még rejtőzködhetnek meglepetések. De ebben a mélységben egyelőre abbahagytuk az ásást.

A mélyebb rétegekből már bőségesen kerültek elő késő Árpád-kori cseréptöredékek, sajnos tárgyi anyag nem. De ezek a cserepek is bizonyítják, hogy itt volt Csenger ősi, koraközépkori településmagja, ahová a templomukat is építették.



Ezt a kort ékesen igazolta egy Mária királynő (1382-1395) által kiadott kis ezüstpénz 1390 -ból.

A nagy szelvény mellett északkeletre egy kisebb 2x2 m. szelvényt is nyitottunk, itt is jól megfigyelhető volt egy kb. 50 centiméter mélyen látható törmelékes járóréteg, ami a templom 1740-es évekbeli átalakításával összefüggő feltöltést mutatja. A szelvény oldalfalában szintén falmaradványt találtunk. De a legérdekesebb lelet, egy 1684-ből származó, hamis lengyel pénz III. Zsigmond (1632-1687) lengyel király érméje.
A vezető régész szerint az ásatást csak abbahagytuk s nem befejeztük. Még szeretné megvallatni a nagy szelvény altalaját –ha előkerül, illetve a kisebbik szelvény utáni részekbe is bele szeretne nézni.

kapcsolódó: Megkezdődtek az ásatások a csengeri múzeum udvarán Katt ide!

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz