szerző:Fábián László

A horogkereszt a XX. század egyik leggyűlöltebb jelképévé vált, pedig ez a nagymúltú szimbólum igen-igen ősi az emberi civilizációkban. Ezt a motívumot legelőször valószínűleg Eurázsia korai lakói használták, de a sumérok és az óegyiptomi birodalomban is ismerték, sőt a magyar népművészetben is előfordul.



Ez a kedvelt szimbólum az Árpád-kori Magyarországon is megjelent a fazekasmesterek edényeinek alján, mintegy mesterjegyként, amit a szakirodalom „fenékbélyeg”-nek nevez. A fenékbélyegek geometrikus formákat viselnek, a mesterek a fazekaskorong forgórészébe vésték, ami a kész edény fenekén domborítottan jelenik meg.

A Jánosiban talált edényaljon látható horogkereszt –idegen szóval svasztika – eltér a megszokottól kissé, mert a megtört részt ismét megtörték. Az edénytöredéket egy kemence aljába tapasztották, hiszen ismert szokás máig, hogy a jobb hőtartás végett törött cserépedény darabokat tapasztanak oda.
Így kerülhetett a Jánosiban talált horogkereszt motívumos edényaljtöredék is egy kemence aljába.