2023. jan.
07
07
Majd félévszázados a múzeumi munka CsengerbenKategória: A múzeum kincsei - Közzétette: admin
szerző: Fábián László
Az 1970-es évek elején a Hazafias Népfront szerepe országosan felértékelődött hazánkban, amit egy 1967-ben tartott tanácskozáson így fogalmaztak meg: „A mi pártunk (MSZMP) a demokratikus hagyományok megóvására és megőrzésére mindig igen nagy figyelmet fordított”. E kedvező légkörben, ezen felbuzdulva országszerte megindult az értékmentő mozgalom.
Csengerben a Gimnáziumban létesült is egy gyűjtemény, s az Általános Iskolában is kibontakozott a gyűjtőmunka. Sajnos ezek, megfelelő körülmények –az állandó hely és egyebek, többek között személyi feltételek– hiányában erősen megfogyatkoztak, jelentéktelenné váltak, elenyésztek.
Az ált. iskola honismereti szakkörét 1974-ben Fábián Béla vette át, a majdnem végzetesen megcsappant tárgyi anyagot megsokszorozta, s majd ennek eredményeként 1977 április 4-én megnyílt egy Helytörténeti Kiállítás - immáron állandó helyen - ,mely egy gyűjtemény megmaradásának, fejleszthetőségének, szakszerűségének legfontosabb, döntő kritériuma. Ez a ”Kismúzeum” a mai görög katolikus templom helyén álló , ú.n. Pongrácz- házban nyert elhelyezést. Ebben az épületben három szolgálati lakás volt, ebből a harmadik lett a „múzeum”, ahol először két, majd három szobában kellett elhelyezni az anyagot.
Ez igen csekély számú régészeti, kissé bővebb történeti tárgyakkal mutatta be Csenger történetét, szakszerű installációkkal, magyarázó szövegekkel, fotókkal. Mindezeket a Gimnázium hajdani, leselejtezett falitárlóiban lehetett megtekinteni. Ugyanakkor a néprajzi anyag, ami a legnagyobb számban állt rendelkezésre, előbb egy, később két szobában lett elrendezve. A honismereti szakkör és a múzeum vezetését 1977-ben e sorok írója vette át.
A múzeum, akkoriban, az 1970-es évek közepén s később a megyében is mértékadó volt, hiszen e szatmári térségben ez volt az első, és egyetlen állandó jellegű, szakszerű Helytörténeti Kiállítás. A gyűjtemény a meginduló idegenforgalom kedvelt színtere lett, ám idővel úgymond kinőtte magát. Csenger vezetősége ezért úgy döntött, hogy ez egy új nagyobb épületet, s méltó környezetet érdemelne, és 1982 után a város központjában egy megürült, reprezentatív épületet bocsájtott e nemes cél érdekében.
Az 1970-es évek elején a Hazafias Népfront szerepe országosan felértékelődött hazánkban, amit egy 1967-ben tartott tanácskozáson így fogalmaztak meg: „A mi pártunk (MSZMP) a demokratikus hagyományok megóvására és megőrzésére mindig igen nagy figyelmet fordított”. E kedvező légkörben, ezen felbuzdulva országszerte megindult az értékmentő mozgalom.
1.szoba- történeti rész
Csengerben a Gimnáziumban létesült is egy gyűjtemény, s az Általános Iskolában is kibontakozott a gyűjtőmunka. Sajnos ezek, megfelelő körülmények –az állandó hely és egyebek, többek között személyi feltételek– hiányában erősen megfogyatkoztak, jelentéktelenné váltak, elenyésztek.
Az ált. iskola honismereti szakkörét 1974-ben Fábián Béla vette át, a majdnem végzetesen megcsappant tárgyi anyagot megsokszorozta, s majd ennek eredményeként 1977 április 4-én megnyílt egy Helytörténeti Kiállítás - immáron állandó helyen - ,mely egy gyűjtemény megmaradásának, fejleszthetőségének, szakszerűségének legfontosabb, döntő kritériuma. Ez a ”Kismúzeum” a mai görög katolikus templom helyén álló , ú.n. Pongrácz- házban nyert elhelyezést. Ebben az épületben három szolgálati lakás volt, ebből a harmadik lett a „múzeum”, ahol először két, majd három szobában kellett elhelyezni az anyagot.
2.szoba - néprajzi rész
Ez igen csekély számú régészeti, kissé bővebb történeti tárgyakkal mutatta be Csenger történetét, szakszerű installációkkal, magyarázó szövegekkel, fotókkal. Mindezeket a Gimnázium hajdani, leselejtezett falitárlóiban lehetett megtekinteni. Ugyanakkor a néprajzi anyag, ami a legnagyobb számban állt rendelkezésre, előbb egy, később két szobában lett elrendezve. A honismereti szakkör és a múzeum vezetését 1977-ben e sorok írója vette át.
3.terem - parasztszoba
A múzeum, akkoriban, az 1970-es évek közepén s később a megyében is mértékadó volt, hiszen e szatmári térségben ez volt az első, és egyetlen állandó jellegű, szakszerű Helytörténeti Kiállítás. A gyűjtemény a meginduló idegenforgalom kedvelt színtere lett, ám idővel úgymond kinőtte magát. Csenger vezetősége ezért úgy döntött, hogy ez egy új nagyobb épületet, s méltó környezetet érdemelne, és 1982 után a város központjában egy megürült, reprezentatív épületet bocsájtott e nemes cél érdekében.
