![]() | Hirek A múzeumról Szolgáltatásaink- informáciok Tárlatvezetés Archivum Képgaléria Regisztráció Vendégkönyv | ![]() |
:: Fórumok :: Állandó kiállitásaink :: képgaléria, érdekes leletek |
|
<< Előző téma | Következő téma >> |
Cimerek |
Moderátorok: Erno, admin
|
Szerző | Üzenet | ||
admin |
| ||
![]() ![]() Regisztrált tag #12 Regisztrált: szo márc 19 2011, 06:16Üzenetek: 97 | Csenger Város címerének leírása Egyenes állású, csücskös talpú pajzs bal vörös mezejében jobbra előrelépő, tátott szájú arany oroszlán helyezkedik el, mely jobb karjával görbe szablyát tart feje felé. A jobb oldali zöld mezejében háromvirágú liliomféle növény látható, melyeknek csúcsain kis gömb helyezkedik el. A növény szárán jobbra, valamint balra három-három, csúcsban felfelé végződő levél áll szimmetrikusan. ![]() A címer keletkezésének körülményei. Az 1700-as években Csengerben a legtekintélyesebb nemesi család a Hadady volt, s az ő címerükben találhatjuk meg az előrelépő, szablyát tartó oroszlánt. A bal mezőben lévő tulipán- vagy liliomszerű növényre megfelelő magyarázat még nem született. Ugyanakkor ismert, hogy Szatmár vármegye nagyobb nemei családjainál egyedül a Kölcsey-címerben találunk ehhez hasonló növényt, igaz ott három különálló száron ülnek a virágok Az Eszenyi cimer ![]() A Barcsay cimer ![]() ![]() Csengerben ma is nagy számmal élő Barcsay-család II. Ferdinánd királytól kapott nemesi oklevelet és címert 1631. augusztus 15-én Bécsben. A másolatban ismeretes oklevél szerint a király nemesi rangra emelte Nagy Ferencet alias Ráczbeöszörményi Kelement s vele együtt feleségét, Fábján Katalint és fiaikat: Istvánt, Jánost, Pétert, Ferencet és Imrét, aztán ezekkel együtt Barcsay Istvánt és fiát Györgyöt. Ettől a Barcsay Istvántól, illetve fiától, Györgytől származtatják magukat a „csengeri” Barcsayak, bár hite¬les leszármazásukat csak a XVIII. századból sikerült összeállítanom. A XVIII. században írták Bartsay, Bartsai formában, a XIX. század¬ban pedig Barcsay, Barcsai formában nevüket. A XVIII. századtól kezdve nevük állandóan előfordul a csengeri ref. egyház anyakönyvei¬ben s más iratokban, városi protocollumokban pedig sok érdekes bejegyzést találunk a család különböző tagjairól a XIX. századból. A család több tagjánál meglévő festett címerkép a következő: Kék mezejű paizsban hármas halom tetején levágott jobbkar kezében görbe kardot tart. A paizs felett katonai sisak s azon királyi diadém, melyből két lábbal ugró ezüstszarvas látható. Takarók: arany-kék, ezüst-vörös. Gazdagabb és szegényebb tagjai voltak és vannak a családnak. A nemesi hagyomány máig él a családban s ez teszi a család tagjait büszkévé, s nem egyszer ábrándozóvá is, mikor egyes tagjai a feje¬delmi családdal azonosnak hiszik családjukat. Ez a fejedelmi Barcsayakhoz való kapcsolódás magyarázza a családban az Ákos nevet, mely már a múlt században is megtalál-ható a család leszármazási táblájában. A régi nemesi hagyományokat őrző hagyományokhoz járult a világháborúban az, hogy a család egyik tagja vitézi kitüntetésben részesült. Ez az ág kihalóban lévén, vitéz Barcsay Sán-dor leánytestvérének fiát fogadta örökbe, hogy a hagyományok és a név tovább éljen. A családi hagyományok közt a legtiszteltebb nevet a tábornok rokon vívta ki. A Bokor család címere ![]() ![]() Vissza a Képgalériához Katt ide! [ Módosítva k máj 10 2022, 07:46 ] | ||
Vissza az elejére | | ||