2019. márc.
26
  Színek és formák a női világban - Talpos Erzsébet kiállítása Csengerben
Kategória: helyi hirek - Közzétette: admin
szerző: Fábián László

Március 14-én a múzeum galériatermében, mint már megszoktuk kiállítás nyílt. Ezúttal Szatmárnémetiből kértük fel Talpos Erzsébet festőművésznőt, hogy örvendeztessen meg bennünket lírai szépségű festményeivel, hozza el a Tavaszt. Talpos Ezsébet már, valamikor jó tíz éve már bemutatkozott itt, igaz csak csoportos kiállítás keretében., ám azóta képei csodálatos színvilágúak lettek, légies, könnyed megfogalmazásban.

Néhány szó a vendégünkről:

Szatmárnémetiben született 1964-ben, ahol a helyi Népművészeti iskola tanulója volt 1965-ig majd a kolozsvári Műszaki egyetemen és nagybányai University Center North egyetemen folytatta tanulmányait ahol 2018-ban mesteri fokozatot kapott.

Számos festőtábornak volt vendége úgy Magyarországon mint Romániában:

Szatmárhegy 2009/2012, Söjtör 2012/2013/2014/2015, Felsőbánya 2014/2015/2016/2017/2018, Csenger/Komlódtótfalu 2015/2017, Kapnikbánya 2016/2017

Fontosabb egyéni kiállításai:
Szatmárnémeti 2003/2004/2005/2007/2012/2016, Kolozsvár 2012,Máramarossziget 2015, Nagykároly 2015, Nagybánya 2016,

Festményei a tánc, a balett világába vezetnek be, impresszionista szín és ecsetkezeléssel, a női lélek finomsága süt át minden képén.

Erzsébet több nemzetközi kiállításon vett már részt egyénileg és csoportosan is, a festőtáborok rendszeres látogatója. Művei megtalálhatóak magángyűjteményekben itthon és külföldön egyaránt.



A kiállítást dr. Komlódy Miklós, Csenger városának alpolgármestere nyitotta meg, értékelte múzeumunk abbéli régi koncepcióját, hogy keressük a kapcsolatot a volt megyeközpontunk művészeti világával. Elmondta még gondolatait Hitter Ferenc a nagybányai művészeti élet nagy tudója Talpos Erzsébet festői világáról, a nagybányai festőiskolához kötődő kapcsolatokról, annak termékenyítő hatásáról. Úgy gondolom, hogy ez a tárlat, ez a képanyag az utóbbi évek egyik legszebbje.

2019. febr.
15
  Szorosabb kapcsolat, kulturális együttműködés: A Csengeriek Vetésen
Kategória: helyi hirek - Közzétette: admin
szerző: Elek György

Szerdán a Vetési Kulturális Központban nyílt meg a Csengeriek Vetésen című kiállítás, amelyen Fábián Béla terrakottaszobrai és mini bútorai, valamint Ószabó István festményei láthatók, ugyanakkor bemutatták Szabó Előd Csenger város családjai című kötetét.



Fábián László, a Csengeri Helytörténeti Múzeum nyugalmazott vezetője bemutatta Ószabó Béla festményeit.
Ószabó képei egy különleges világot tárnak elénk, aminek az oka az is lehet, hogy nemcsak festő, hanem költő is,
képei a verseit illusztrálják.

Ezeket a képeket naivaknak is lehet nevezni olyan értelemben, hogy eredetiek, őszinték, egy lélek tükröződései. Festészete és költészete népművészeti motívumokra épül, érzelmek mélysége sugárzik belőlük, az ember és a világ ősi bensőségét ábrázolja.

Csenger és Vetés-Óvári között már hosszú ideje kialakult a testvértelepülési kapcsolat, közös rendezvényeket szerveznek, rendszeresen látogatják egymást, a jövőben pedig még jobban el akarják mélyíteni a kapcsolatokat és az együttműködést. A Szatmár Megyei Múzeum, valamint a nyíregyházi Jósa András Múzeum egy határon átívelő projektet dolgozott ki, melyben a két megye múzeumainak a felújítása szerepel. Ebben a projektben részt vesz és támogatást kap a Csengeri Helytörténeti Múzeum és a Vetési Kulturális Központ is. A közös projekt megvalósításának egy mozzanata volt a tegnapi kiállításmegnyitó is. Török József, a Vetési Kulturális Központ vezetője köszöntötte a Csengerből és a határ innenső oldaláról érkezetteket.

Ilyés Gyula, Vetés község polgármestere elmondta, hogy a projekt megvalósításával lehetőség nyílik arra, hogy létrehozzanak egy múzeumot a kulturális központban, ahol nagyon sok helyi érték helyet kaphat, de szervezni fognak olyan tárlatokat és egyéb rendezvényeket is, amelyek alkalmával bemutatnak máshonnan származó történelmi és kulturális értékeket.




Szabó János, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője megígérte, hogy azon fog dolgozni, hogy Csenger és Vetés-Óvári között még szorosabb legyen a kapcsolat, rendszeresen szervezzenek közös kiállításokat, és látogassák egymást.

A csengeriek ez alkalommal Fábián Béla terrakottaszobrait és mini bútorait, Ószabó István festményeit hozták el, valamint Szabó Előd Csenger város családjai című kötetét, amiben nagyon sok óvári és vetési családról is szó esik, hiszen a Csenger és Óvári közötti határ meghúzása előtt nagyon sok család rokonsága élt a határ egyik vagy másik oldalán.

Fábián László, a Csengeri Helytörténeti Múzeum nyugalmazott vezetője bemutatta Ószabó Béla festményeit. Ószabó képei egy különleges világot tárnak elénk, aminek az oka az is lehet, hogy nemcsak festő, hanem költő is, képei a verseit illusztrálják. Ezeket a képeket naivaknak is lehet nevezni olyan értelemben, hogy eredetiek, őszinték, egy lélek tükröződései. Festészete és költészete népművészeti motívumokra épül, érzelmek mélysége sugárzik belőlük, az ember és a világ ősi bensőségét ábrázolja.


forrás: /Szfu.ro/
2019. jan.
20
  Tavaszi nagy kilátások a Múzeum számára
Kategória: helyi hirek - Közzétette: admin
szerző: Fábián László

Kezdjük először is a helyi, azaz konkrétan a Múzeumra vonatkozású jó hírrel. Az Emberi Erőforrások minisztériuma által kiírt Kubinyi Ágoston programján belül immár harmadszor nyertünk, ezúttal az intézmény külső nyílászáróinak teljes cseréje kerül terítékre, 1.millió ötszázezer forint értékben. Ideje is már a csere, mert a jelenlegi ablakkereteket már csak szinte a gitt tartja egyben, némelyiket ki sem lehet nyitni. Az új, műanyag, kettős szigetelésű ablakok a régiekkel formailag és színben meg fognak egyezni, már csak a fokozatosan romló külső homlokzat vár megújulásra.

A másik nagyobb volumenű és fontosságú pályázat a határokon átnyúló Interreg V-D Románia-Hungary felhívására benyújtott ROHU 297- pályázat. Ennek vezető partnere és benyújtója magyar oldalról a nyíregyházi Jósa András Múzeum, román részről a szatmárnémeti Szatmári múzeum.

Mindkét fél kötelessége volt két-két társpartner bevonása, így a nyíregyháziak a több évtizedre visszanyúló jó szakmai és baráti viszonyra való tekintettel a csengeri Helytörténeti Múzeumot tisztelték meg ezzel, bennünket választva partnerül. A pályázaton belül terepbejárások, ásatások, tanásatások fognak Csenger és környékén megvalósulni.

Másrészt a pályázat fő iránya a múzeumok gyűjteményeinek egy közös, digitális adatbázisba való beillesztése. Ennek érdekében a pályázat támogatja számítástechnikai eszközök beszerzését, melyek segítségével meg tudunk birkózni ezzel a nem csekély feladattal.

A bronzplakett amit tárlatvezetőnk, Fábian László népes közönség előtt vett át Nyíregyházán (admin)

Kapcsolódó feladat lesz, hogy három hónapra egy időszakos kiállítást kell fogadnunk a galériateremben, mely Kiss Lajos egykori nyíregyházi múzeumigazgató –néprajzos emlékét idézi majd fel, valamint kuriózumként a geszterédi honfoglaláskori aranyszablya hologrammos példánya is ki lesz állítva.



Nos, a fentebb leírtakból kitűnik, hogy bizony tavasszal igen mozgalmas időszak fog bekövetkezni. Bízom benne, hogy régészeti anyagunk tetemesen fog bővülni –ami új kihívásokat idéz elő a tárlóhelyek kérdésében. – másrészt Csenger és környékének múltja is tisztábbá válik. El kell dönteni ugyan - és ebben a nyíregyházi régészek javaslatait is figyelembe kell venni természetesen, - hogy hol is legyenek a feltárások. Szóba jöhet Sanyikert, a templom körüli temetőnek van egy megásatlan szakasza, avagy a régi református temető azon része, ahol a honfoglaláskori sír előkerült. Talán még Recsige, vagy a csengerújfalusi határ alatt lévő szarmata(?) temető., de még Szamostatárfalva is képbe kerülhet.
Mindenesetre lesz munka bőven tavasszal, de állunk elébe !
2018. dec.
20
  Hazakerült dr.Szuhányi Ferenc díszmagyarja
Kategória: A múzeum kincsei - Közzétette: admin
szerző: Fábián László

Régi jó barátom, Kenessey Csaba nemrég örvendetes hírrel lepett meg telefonon, jelezte, hogy ő és felesége Szuhányi Mária a múzeumunknak, azaz Csenger városának adományozzák dr. Szuhányi Ferenc a csengeri választókerület országgyűlési képviselőjének díszmagyarját és más családi vonatkozású tárgyait. A későbbiekben eljuttatják a Szuhányi Ferencről és Lászlóról készült festményeket is.

Nos, december közepén a díszmagyar, a hozzá tartozó mentelánccal együtt meg is érkezett. Szinte teljesen ép állapotban vannak, mert maga a díszmagyar két részből áll, a felsőtesten viselt dolmányból és a csak panyókára vetett mentéből, ami egykor prémmel díszített volt. Igaz ez a prémezés az idők folyamán lekopott, vagy lefejtették, de ettől eltekintve a ruhadarabok szinte újszerű állapotban vannak. Már az is csoda, hogy túlélték a világháborút, és az azt követő megpróbáltatásokat. A díszmagyar az 1930-as években készült, akkor volt Szuhányi Ferenc országgyűlési képviselő. illetve a csengeri járás Főszolgabírája.



A díszmagyar, a hozzá tartozó mentelánccal együtt...dr.Szuhányi Ferenc a csengeri járás Főszolgabírája.

Csak egész röviden a Szuhányiakról, akik majd két évszázadon Csenger leggazdagabb birtokosai voltak. A család az 1700-as évek végén került Csengerbe, a volt Melith birtok egyik örököseként. Ebben az időben építették a ma is álló kastélyukat, ami jelenleg a Hotel Schuszter. Az épület szerencséjére nem lett gépállomás, Tsz iroda, hanem az egészségügy vette kezelésbe, benne alakult a Járási Tüdőgondozó Intézet, s így kis átalakításokkal ugyan, de megőrizte eredeti állapotát. A kastélyt körülölelő csodálatos díszpark sajnos elpusztult, csak két öreg platánfa őrzi emlékét.. A parkhoz hasonlóan elpusztult a kastélyban őrzött, Csenger számára pótolhatatlan értékű Szuhányi Levéltár, a sötétfejűség éveiben , 1946-ban elégették az iratokat, mint a „népnyúzó urak” bizonyítékát, mert ahogy a kedvenc nótájuk is mondta, ...a múltat végképp eltörölni...”- volt akkoriban a divat.

Szuhányi Mária, a család utolsó tagja mint kislány pár évig még Csengerben élt nagymamájával, később Svájcba telepedett, s ott ismerkedett meg férjével ,Kenessey Csabával. Mária mindig is jó szívvel emlékezett meg Csengerről, szülőhelyéről, s ennek ékes bizonyítéka az a nemes felajánlás, hogy ezek a családi ereklyék kerüljenek vissza Csengerbe.
2018. aug.
18
  Kiállitás Ószabó István festőművész képeiből
Kategória: programajánló - Közzétette: admin
Augusztus 16-án délután nyilt meg a csengeri múzeum kiállitó termében Ószabó István festőművész képeiből rendezett kiállitás. A megnyitó beszédet tárlatvezetőnk Fábián László mondta el.



A zenei élvezetek után a vizuális élmény következzék, jelen esetben Ószabó István költő és mint kiderült festő képeinek kiállításán üdvözlöm Önöket. nemkülönben magát a festőt, aki különös élményben részesít bennünket.
Ószabó Istvánnal már 1971.ben a főiskolai években ismerkedtem meg, mint fiatal nagy távlat előtt álló ifjú költőt.

A mai estén azonban mint festőt mutatnám be Önöknek. Őszintén szólva erről az oldaláról nem is tudtam és igen meglepett képeivel. Festményei a naiv festészet kategóriájába tartoznak, bár nem igen kedvelem az ilyen beskatulyázásokat. Mindenesetre maradjunk jobb hiján ennél a meghatározásnál. A naív szót nem a mai nyelvi közegben kell értelmezni, hanem eredetileg a francia „naif”- -jelentése ártatlan - kell értelmezni kell érteni.



Ez sok mindent takar. Akkor néhány szót Ószabó István képeiről.
Festészete rokon a népművészettel- hiszen költészete is abból eredt kezdetben. Alázattal, szinte vallásos áhítattal alkot, műveiből árad az utánozhatalan frissesség és az érzelmek mélysége –mely költészetével oly rokon.



Romlatlan szemléletmódja minden alkotásán minden alkotásán átizzik. Ezeken a színek , az ismétlődő motivumok sajátos intenzitással hatnak a szemlélőre. Az ember és a világ ősi bensőséges kapcsolatát sugározzák a képek.
Ószabó István a képeivel nem akar többnek látszani mint ami, s művészetét ez teszi –mert művészetről kell beszélni – ilyen üdévé és egyedivé, s remélhetőleg ez az ami megragadja a nézőket is.
Oldal:  1 2 [3] 4 5 6 7 8 9