szerző:Fábián László

A Szamos Diákirodalmi Kör, illetve a Liter Art Magyartanárok Egyesülete képviseletében Elek György, a Szamos című szatmári irodalmi folyóirat főszerkesztője vezetésével meglátogatta Csenger nevezetességeit (Ref. templom, Ált Iskola, Osváth-ház- Gör. kat. templom)- és legvégül, de nem utolsósorban a Helytörténeti Múzeum volt a látogatás desszertje.




A lelkes diákcsapat itt megismerkedett a történelmi Szatmár vármegye Csengerrel kapcsolatos irodalmi emlékeivel nevezetesen Riskó Ignác szerepével, úgy a vármegye, mint Petőfi Sándorral kapcsolatosan.

A Diákirodalmi Kör tervébe került, hogy keresi a közeljövőben a csengeri diákirodalmárokkal az együttműködést és a kapcsolatokat. A látogatás bejezéseképpen Csenger városa egy ebéddel kedveskedett a szatmári vendégeinknek, akiket szívesen várunk vissza.

A Magyar Géniusz Program talán az olyan kis intézményeknek nyújtja a legnagyobb segítséget, mint amilyen a Csengeri Gyűjtemény is.

szerző: Fábián László

Nem lehet eléggé hálásnak lenni a Szuhányi –családnak, pontosabban Kenessey Csabának
és feleségének Szuhányi Máriának, hogy a családi relelikviájuk értékes részeit –díszmagyar-díszkard és családi festmény –múzeumunknak, illetve Csengernek adományozták. Azonban nem eléggé ismert úgy Csengerben, mint a vármegyében Kenesseyné Szuhányi Mária tudományos munkássága.




Mária Csengerben született, itt gyermekeskedett, míg a diktatúra nyomasztó közeledése miatt menekülniük kellett Svájcba, ahol jelenleg is élnek. Itt bontakozott ki tudományos munkássága.
Kenesseyné Szuhányi Mária a hazai individuál pszichológiai mozgalom újjászerveződésének nemzetközileg elismert szakembere, családterapeuta, az Interaktív Pszichiátriai Intézetek vezetője, különböző intézetek docense külföldön és belföldön is. Mintegy negyven éve foglalkozik gyermek és szülőképzéssel, valamint családterápia oktatással. Műveit számos nyelvre lefordították.



Ez a sokoldalú és tartalmas munka tette lehetővé, hogy 1993-ban Budapest adott otthont a 19. Nemzetközi Individuálpszichológiai Kongresszusnak. Egyetemi előadásokat tartott a Pannon Egyetemen, a Debreceni Egyetemen, s segítette az új szemléletnek és módszereinek meghonosodását. Az egyetemek Mária szakmai munkájának elismeréseként a MIPE (Magyar Individuál Egyesület) elnöki feladataira kérték fel.

Részletezhetném még tovább tudományos munkásságát, eredményeit, összegezésül elmondhatjuk, hogy a magyar pszichológia élet kiválósága Kenesseyné Szuhányi Mária.
Kívánunk neki és családjának jó egészséget szülővárosából Csengerből.

szerző: Fábián László

A tavalyi év első jelentősebb adománya volt dr. Szuhányi Ferenc egykori csengeri országgyűlési képviselő millenniumi díszkardja, amit fel is öveztünk a már korábban kiállított díszmagyarjára. Már évek óta tény volt, hogy a Svájcban elő Kenessey Csaba a budai lakásukban őrzött olajfestményt, mely dr. Szuhányi Ferencet ábrázolja, az itt kiállított díszmagyarjában, a Múzeum számára felajánlja.



Elvileg tehát lényegében átadták az olajfestményt a Múzeumunknak, de a nagy távolság nehézségeket jelentett, hogy miként kerüljön ide a festmény. Nos, e hét elején, azaz március 6-án végre megoldódott a kérdés, Szabó János múzeumvezető egy alkalmi autóval el tudta hozni a képet, s ezzel teljes lett a Szuhányi enteriőr-azaz emléksarok.

Nem lehetünk eléggé hálásak Kenessey Csabának és feleségének Szuhányi Máriának ezért a nagy gesztusért, hogy a díszmagyar- díszkard és a festmény együtt reprezentálja a Szuhányi-család egykori jelentős szerepét Csengerben.

Mindenképpen hiánypótló annak a tárlatvezetőnek a létrehozása, melyet most vehet kézbe a látogató, ha a Csengeri Helytörténeti Múzeumra kíváncsi. „Korábban nem volt ilyen kiadványunk, éppen ezért már évek óta a terveink között szerepelt egy ilyen kötet megszerkesztése, de ehhez kellett egy olyan pályázati lehetőség, mint a Magyar Géniusz Program, ami lehetővé tette, hogy az általunk elképzelt módon valósulhasson meg a könyv.




A cél elsősorban az volt, hogy az innen elszármazott látogatók, avagy a valamiképpen Csengerhez kötődők, belelapozva a múzeumvezetőbe, otthon is fel tudják idézni a látottakat. Nem mellékesen a tudományos-szakmai közegben is magasabb nívóba helyeződik a gyűjtemény egy ilyen kiadvány által. Az alkotók célkitűzései közé tartozott a helyi iskolai közösségek aktívabb bevonása is, ezért is terveznek a jövőben az általános iskola és a gimnázium diákjaival múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartani.



A kötetben teremről-teremre haladva kerül bemutatásra a gyűjtemény. A termek gyűjtőkörök szerint szerveződnek: iskolatörténeti, régészeti-történeti és néprajzi anyag. A kiadványban a múzeum kialakulásának történetén túl, a termekben lévő állandó kiállítások vannak listázva, majd ezen kiállítások átfogó bemutatása kapott helyet.

forrás:/Magyar Géniusz Program/

szerző: Fábián László

Február 17-én, pénteken, a szokásos helyen, a Múzeummal szomszédos Kézilabda Klubházban, az új év első könyvbemutatóján két új kiadványt ismerhetett meg a csengeri közönség. A "Mesélő régi csengeri képek, képeslapok című könyvben régi csengeri utcaképek, képeslapok idézik fel a település központjának és főbb utcáinak egykori  városias arculatát, s mindezekhez részletes információk is társulnak.




A másik kiadvány hézagpótló, mely a csengeri Helytörténeti Múzeumot mutatja be bőséges képanyaggal és eligazító szövegekkel, melyet szintén a szerzőpáros állított össze, mintegy múzeumi tárlatvezetőként.




A két könyv kiadását a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége támogatta a Magyar Géniusz Programon keresztül.

Tisztelt érdeklődők!

Az e hét péntekre tervezett könyvbemutatónk (2022. 02. 17.) kezdési időpontja 17:00-ra módosul! Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

szerző: Fábián László

Február 3-án öttagú csengeri csapat szállt ki a mikrobuszból Nagyecseden a Művelődési Központ előtt, ugyanis itt mutatta be Szabó Előd családfakutató –a már általunk beharangozott „Az óriáscsaládfák földjén- Nagyecsed családjai” – című legújabb könyvét. Erre az eseményre Zoltán Borzován Eszter, az ecsedi múzeum vezetője invitálta meg a csengeri Helytörténeti Múzeum vezetőit.





Velünk tartott még Bokor László , Medgyessy Zoltán, Fábián Béla és természetesen velünk volt Szabó János múzeumvezető is. . Megjegyzendő, hogy négyen rokoni kapcsolatokkal rendelkeztünk és ápolunk Ecseden.

Tehát tulajdonképpen a könyv bemutatójára voltunk hivatalosak, ennélfogva Fábián László nyugalmazott múzeumvezető beszélgetett a könyv szerzőjével, a kötetről. Őszintén szólva meglepő volt számunkra a nagyszámú érdeklődő közönség, a terem tömve volt.
A majd’ egy órás beszélgetés után Előd alig győzte dedikálni az igen nívós küllemű könyvet.