Mindenképpen hiánypótló annak a tárlatvezetőnek a létrehozása, melyet most vehet kézbe a látogató, ha a Csengeri Helytörténeti Múzeumra kíváncsi. „Korábban nem volt ilyen kiadványunk, éppen ezért már évek óta a terveink között szerepelt egy ilyen kötet megszerkesztése, de ehhez kellett egy olyan pályázati lehetőség, mint a Magyar Géniusz Program, ami lehetővé tette, hogy az általunk elképzelt módon valósulhasson meg a könyv.




A cél elsősorban az volt, hogy az innen elszármazott látogatók, avagy a valamiképpen Csengerhez kötődők, belelapozva a múzeumvezetőbe, otthon is fel tudják idézni a látottakat. Nem mellékesen a tudományos-szakmai közegben is magasabb nívóba helyeződik a gyűjtemény egy ilyen kiadvány által. Az alkotók célkitűzései közé tartozott a helyi iskolai közösségek aktívabb bevonása is, ezért is terveznek a jövőben az általános iskola és a gimnázium diákjaival múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartani.



A kötetben teremről-teremre haladva kerül bemutatásra a gyűjtemény. A termek gyűjtőkörök szerint szerveződnek: iskolatörténeti, régészeti-történeti és néprajzi anyag. A kiadványban a múzeum kialakulásának történetén túl, a termekben lévő állandó kiállítások vannak listázva, majd ezen kiállítások átfogó bemutatása kapott helyet.

forrás:/Magyar Géniusz Program/

szerző: Fábián László

Február 17-én, pénteken, a szokásos helyen, a Múzeummal szomszédos Kézilabda Klubházban, az új év első könyvbemutatóján két új kiadványt ismerhetett meg a csengeri közönség. A "Mesélő régi csengeri képek, képeslapok című könyvben régi csengeri utcaképek, képeslapok idézik fel a település központjának és főbb utcáinak egykori  városias arculatát, s mindezekhez részletes információk is társulnak.




A másik kiadvány hézagpótló, mely a csengeri Helytörténeti Múzeumot mutatja be bőséges képanyaggal és eligazító szövegekkel, melyet szintén a szerzőpáros állított össze, mintegy múzeumi tárlatvezetőként.




A két könyv kiadását a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége támogatta a Magyar Géniusz Programon keresztül.

Tisztelt érdeklődők!

Az e hét péntekre tervezett könyvbemutatónk (2022. 02. 17.) kezdési időpontja 17:00-ra módosul! Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

szerző: Fábián László

Február 3-án öttagú csengeri csapat szállt ki a mikrobuszból Nagyecseden a Művelődési Központ előtt, ugyanis itt mutatta be Szabó Előd családfakutató –a már általunk beharangozott „Az óriáscsaládfák földjén- Nagyecsed családjai” – című legújabb könyvét. Erre az eseményre Zoltán Borzován Eszter, az ecsedi múzeum vezetője invitálta meg a csengeri Helytörténeti Múzeum vezetőit.





Velünk tartott még Bokor László , Medgyessy Zoltán, Fábián Béla és természetesen velünk volt Szabó János múzeumvezető is. . Megjegyzendő, hogy négyen rokoni kapcsolatokkal rendelkeztünk és ápolunk Ecseden.

Tehát tulajdonképpen a könyv bemutatójára voltunk hivatalosak, ennélfogva Fábián László nyugalmazott múzeumvezető beszélgetett a könyv szerzőjével, a kötetről. Őszintén szólva meglepő volt számunkra a nagyszámú érdeklődő közönség, a terem tömve volt.
A majd’ egy órás beszélgetés után Előd alig győzte dedikálni az igen nívós küllemű könyvet.

szerző: Fábián László

Múzeumunk gazdag csempeanyagából is kiemelkedik egy középkorra keltezhető csempetöredék. Értékét az adja, hogy viselettörténetileg fontos elemet ábrázol, mégpedig egy úgynevezett „teljes” lovagi páncélzatot, mellvérttel, karvédőkkel, sőt a töredék bal oldalán egy kétélű pallos markolatát is láthatjuk, s sejlik a lovagi öv is. Ez a páncélzat típus, mely a lábfejtől a fejig védte viselőjét az 1400-1500- as években volt jellemző, számos főúri síremléken (tumbán) láthatjuk teljes pompájában.




Reméljük, az új M49-es út Jánosit is érintő szakaszán a munkálatok folytán az egykori, már az Árpád-korban is állt falu feltárja titkait. Addig is marad számunkra a tavasszal –ősszel rendszeres terepbejárás, melynek során majd a friss szántásokból előkerült leleteknek örvendezhetünk.

szerző: Fábián László

A napokban régi ismerősünket, Szabó Előd családfakutatót fogadtuk a múzeum finoman temperált hőmérsékletű irodájában. Nem jött üres kézzel, magával hozta legújabb könyvét, melynek címe: „ Óriáscsaládfák földjén –Nagyecsed családjai. „ A 390 oldalas, színes fotókkal is ellátott könyv rengeteg információt hordoz az ecsedi családok tömkelegéről.




Az óriáscsaládok kifejezés azt takarja, hogy Ecseden igen bonyolult, szinte kibogozhatatlan – bár ezt Előd megoldotta- családi kapcsolatokat talált. Mint ahogy írta, Nagyecsed igen különleges helyet foglal el a családtörténeti szakmában. Külön érdekesség és szinte egyedi, hogy rengeteg úgynevezett ragadványnévvel tudják az azonos nevű óriáscsaládokon belül megkülönböztetni egymást. Szabó Előd ajándékképpen egy dedikált kötettel gyarapította szakkönyvtárunkat.

szerző: Fábián László

Az 1970-es évek elején a Hazafias Népfront szerepe országosan felértékelődött hazánkban, amit egy 1967-ben tartott tanácskozáson így fogalmaztak meg: „A mi pártunk (MSZMP) a demokratikus hagyományok megóvására és megőrzésére mindig igen nagy figyelmet fordított”. E kedvező légkörben, ezen felbuzdulva országszerte megindult az értékmentő mozgalom.



Csengerben a Gimnáziumban létesült is egy gyűjtemény, s az Általános Iskolában is kibontakozott a gyűjtőmunka. Sajnos ezek, megfelelő körülmények –az állandó hely és egyebek, többek között személyi feltételek– hiányában erősen megfogyatkoztak, jelentéktelenné váltak, elenyésztek.
Az ált. iskola honismereti szakkörét 1974-ben Fábián Béla vette át, a majdnem végzetesen megcsappant tárgyi anyagot megsokszorozta, s majd ennek eredményeként 1977 április 4-én megnyílt egy Helytörténeti Kiállítás - immáron állandó helyen - ,mely egy gyűjtemény megmaradásának, fejleszthetőségének, szakszerűségének legfontosabb, döntő kritériuma. Ez a ”Kismúzeum” a mai görög katolikus templom helyén álló , ú.n. Pongrácz- házban nyert elhelyezést. Ebben az épületben három szolgálati lakás volt, ebből a harmadik lett a „múzeum”, ahol először két, majd három szobában kellett elhelyezni az anyagot.




Ez igen csekély számú régészeti, kissé bővebb történeti tárgyakkal mutatta be Csenger történetét, szakszerű installációkkal, magyarázó szövegekkel, fotókkal. Mindezeket a Gimnázium hajdani, leselejtezett falitárlóiban lehetett megtekinteni. Ugyanakkor a néprajzi anyag, ami a legnagyobb számban állt rendelkezésre, előbb egy, később két szobában lett elrendezve. A honismereti szakkör és a múzeum vezetését 1977-ben e sorok írója vette át.




A múzeum, akkoriban, az 1970-es évek közepén s később a megyében is mértékadó volt, hiszen e szatmári térségben ez volt az első, és egyetlen állandó jellegű, szakszerű Helytörténeti Kiállítás. A gyűjtemény a meginduló idegenforgalom kedvelt színtere lett, ám idővel úgymond kinőtte magát. Csenger vezetősége ezért úgy döntött, hogy ez egy új nagyobb épületet, s méltó környezetet érdemelne, és 1982 után a város központjában egy megürült, reprezentatív épületet bocsájtott e nemes cél érdekében.

szerző: Szabó János

A Múzeum utolsó kiadványa idén egy kvízkártya, mely csengeri értékeinkkel kapcsolatos kérdéseket-válaszokat tartalmaz és a klasszikus kvízkártyák felépítését-szabályait követi.




A kérdések megválaszolásához segítséget nyújt a korábbi, Csenger kincsestára című kötetünk! Mind a kvízkártya, mind a kötet elérhető a Múzeumban!