Példaértékű és egy távoli szemlélő számára is szívmelengető elképzelése válhatott valóra a Csengeri Helytörténeti Gyűjteménynek azzal, hogy a múzeumban évtizedek alatt összegyűlt fényképek és képeslapok mostantól egy kötet lapjain mesélnek tovább a múltról és az eltelt évtizedeknek a kisváros közterein hagyott lenyomatairól. 
Fábián Lászlónak és Fábián Bélának, a múzeum alapítóinak régóta dédelgetett álma volt a most a Magyar Géniusz Program jóvoltából megszületett kötet, a Mesélő régi csengeri képek, képeslapok létrehozása.
A negyven év gyűjtőmunkáját dicsérő fénykép- és képeslap-anyag ilyen formában való bemutatása arra tesz kísérletet, hogy teljességében átfogja a város történelmi tereinek és utcáinak változásait. A szerzők nem titkolt reménye az is, hogy a könyv hatására az eddigieken túl számos egyéb fotó is bekerülhet az intézmény gyűjteményébe családi fotóalbumokból, padlások dobozaiból, melyek rövid időn belül a kiadvány kiegészítésre adnak majd lehetőséget.
Az intézmény hagyományosan komoly szerepet vállal a helyi identitás erősítésében, számtalan rendezvényük, projektük szolgálja a helyi értéktár bemutatásán keresztül a helyben lakók, illetve az elszármazottak Csenger-tudatának formálását és a szülőföld iránti szeretet és kötődés kialakítását. „A Magyar Géniusz Programban rögtön megláttuk a lehetőséget e törekvéseink folytatására, és a képeslapkönyv kiadásával vizuális támpontokat kívántunk adni gazdag kisvárosunk mozgalmas múltjáról. Továbbá úgy gondoltuk, hogy a fiatalabb generációt is könnyebben megnyerjük a témának, ha egy szép kiállítású, kevés szöveggel és sok képpel rendelkező könyvet forgathatnak a kezükben” – mondta el Szabó János, a gyűjtemény szakmai vezetője.
A kutatómunka során elsősorban a múzeum fiókjaiban és szekrényeiben sorakozó képanyagot rendszerezték, tematizálták, de számos kép a kötet készítése kapcsán került a szakemberek látóterébe. „Érdekes volt, ahogy egy-egy utcának, utcarészletnek, térnek kirajzolódott a 100 év alatti fejlődéstörténete. Ennek kapcsán bizony voltak heuréka-pillanatok, megdöbbentő volt látni, hogy mennyi változáson és fejlesztésen ment át egy-egy rész a városunkban” – mesélte Szabó János. A körülbelül öt hónapot felölelő kutatómunka igazi csapatmunka volt: a könyvet a múzeum alapítói, Fábián László és Fábián Béla írták, a kötet szerkesztésében pedig Szabó János és Kovács Norbert vett részt. A kiadvány tördelését, szedését és a nyomdai munkálatokat Szemán Attila végezte el.
A könyvben található legkorábbi képek a századforduló környékének Csengerét mutatják be, a jelenhez leginkább közel esőek pedig a kétezres évek elejéről mesélnek, tehát nagyjából a 20. századi változásokat, fejlődési tendenciákat mutatják be a településen.
A kötet elsősorban csengerieknek, illetve a városhoz bármiféle módon kötődőknek készült, de éppúgy szólhat más tájegységen lakóknak vagy épp turistáknak is, hiszen a kötet koncepciója, ez a fajta virtuális, múltbeli séta más települések tekintetében is követendő példa lehet.
forrás:/Magyar Géniusz Program/
A Kossuth Rádió adása Csengerről
