2016. júl.
22
  2014 eseményei
Kategória: Egyéb - Közzétette: admin

Szeptember 19-én délután 3 órakor a Galériaterem adott helyt annak az állófogadással egybekötött összejövetelnek, mellyel a Múzeumunk 30 éves születésnapját ünnepeltük. A baráti összejövetelen rész vettek régészbarátaik és egykori segítőink, s tiszteletüket tették Szatmárnémeti barátaink is. A vetítettképes előadás felidézte a 30 év legfontosabb eseményeit és a mindennapokat is.



Szeptember 19-én délelőtt a XIII. Almanap rendezvényeinek egyikeként a Múzeumudvaron a gyerekek számára, „Öltözz a Múltba” elnevezéssel lehetőséget adtunk, hogy régi viseleti darabokba öltözve fényképeket készíthessen magukról, barátaikról. A rendezvénynek óriási sikere lett.



Augusztus 22-én „25 éves a Város”- címmel várostörténeti vetélkedőt szervezett a Múzeum, melyen a résztvevő négy, csupa fiatalokból álló csapat mérte össze tudását Csenger múltjából.



Augusztus 20-án a csengeri Múzeum „A Nagy Háború”- címmel kiállítást rendezett az I. Világháború kitörésének 100. évfordulójáról. A csengeri bakák és huszárok fotográfiái idézték a háborús éveket, a korabeli katonai felszerelések, kitüntetések pedig emberközelbe hozták ezt.( Az album megnyitásához Katt ide! )



Július-ban, több mint 20 év után végre új sötétítőfüggönyök kerültek a régi kifakult, a fényt szinte teljesen áteresztőek helyébe. Ennek műtárgyvédelmi szempontból van fontos szerepe.



Július-ban nevezték ki ifj. Szabó Jánost a csengeri Múzeum új vezetőjének. a 2013 december 30-án nyugdíjba vonult Fábián László alapító múzeumigazgató helyett, aki természetesen továbbra is tevékenyen részt vesz a mindennapi munkákban.



Május 16-án egy nagyszabású kiállítással emlékezett meg a csengeri múzeum a mintegy 600 csengeri zsidó 1944-es elhurcolásáról. Különösen megható volt az elpusztított polgártársaink neveit megörökítő falrész, de mély érzéseket keltettek a kiállított portrék és egyéb családi fotók, melyek a helyi zsidóság mindennapjait idézték.



Április elején fejeződtek be a nagygéci templom belső falkutatásai és a létesítendő kiáltótorony alapjának régészeti leletmentési munkái, melyben a múzeumunk is résztvett.



Március 15-én nyílt meg a jelenleg Angliában élő csengeri Várnagy Ágnes portrékiállítása. A főként grafittal dolgozó fiatal alkotó meglepő rajzi tudással készített képei nagy sikert arattak.



Januártól, egészen az áprilisig terjedő időszakban fejeződtek be a középtérben a két utolsó tárló átalakítási - átrendezési munkálatai. A tárlók egyike az 1956-os forradalom csengeri eseményeit mutatja be, míg a másik Molnár József emlékét idézi fel.


2016. júl.
21
  2013 eseményei
Kategória: Egyéb - Közzétette: admin

Október 23-án a csengeri határ Sanyikert részén detektoros leletkutatást végeztünk múzeumi szakemberek közreműködésével. Ennek során 3 római érem és két fibula került elő.

Október 23-án „Most búcsúzunk és elmegyünk….” elnevezéssel nyílt kiállítás régi iskolai tablókból, az 1960-as évektől az 1970 évekig. Emellett még úgynevezett „kistablókat” is bemutattunk. A Gimnázium is szerepel a legrégebbi tablóival 1965, 1967-ból.

Szeptember 1-én A Vetési Pátens 310 éves évfordulója alkalmából a szonmszédos Vetés (Románia) községben megemlékezést tartottak, melyen Fábián László, a csengeri múzeum vezetője méltatta a kuruc mozgalom fontos dokumentumának jelentőségét.

Augusztus 20-án a városi ünnepség keretében a felújított Galériateremben Komiszár János debreceni, Holló László díjas festőművész alkotásait láthatták az érdeklődők.

Júniusban került tárlóba a 2010-ben, Ura határában talált kincslelet. Az ezüstpénzek és a mellette elhelyezett nyílhegyek és muskétagolyók illusztrálják a környék 17. századi viszontagságait

Májustól kezdődött el a régóta esedékes falfelújítás a Kiállítóteremben. Ennek során a paravánok átfestése is megtörtént. Munkálatokat az Ált. Iskola karbantartói végezték el szakszerűen.

Március 15-én „Mesterségek Dícsérete” -címmel nyitottunk népi mesterségekből nagysikerű kiállítás nyíregyházi alkotók munkáiból. Tóth József csengerújfalusi születésű sallangosmester és bőrdíszműves mutatkozott be, Kakuk Pálné hagyományos úrihimzéseivel aratott sikert, Németh Gabriella pedig paszomántokkal díszített, a divatot követő nemzeti viseleteket állított ki.

2016. júl.
20
  Új tárlat a csengeri Helytörténeti Múzeumban
Kategória: helyi hirek - Közzétette: admin

Dr. Varga Béla mátészalkai fül-orr-gégész főorvos ,,Nigériai pillanatok" című egzotikus fénykép-gyűjteményéből nyílt kiállítás, mely előreláthatóan augusztus 18-ig látogatható.




2016. jan.
11
  A múzeum eseményei 2006-tól napjainkig
Kategória: Egyéb - Közzétette: admin
Szerkesztés alatt


2018 eseményei Katt ide!


2017 eseményei Katt ide!


2016 eseményei Katt ide!


2015 eseményei Katt ide!


2014 eseményei Katt ide!


2013 eseményei Katt ide!


2012 eseményei

2011 eseményei

2010 eseményei

2009 eseményei

2008 eseményei

2007 eseményei

2006 eseményei


------------------------------------------------------------------------------



2012 eseményei

A 2012-es év első tárlatán, március 15-én, Szabó Károly ököritói festőművész mutatkozott be képeivel a népes közönségnek, a városi ünnepség keretén belül. Képei a szatmári táj szeretetéről és ismeretéről árulkodnak.

Április 17-én a múzeum galériatermében a Szatmári Képzőművészek Egyesületének úgynevezett Ifjúsági Szárnya mutatkozott be változatos alkotásaival. A kiállítás Gergely Csaba, az Egyesület elnökének szervezésében jött létre. A megnyitón Popp Felician a Szatmár Megyei Kultúra és Hagyományőrző Igazgatóság elnöke köszöntötte a megjelenteket.

Május 28-án régi gyermekjátékokból és a gyermekek világával kapcsolatos tárgyakból nyílt kiállítás „Gyermekvilág anno”.- címmel. A működőképes NDK villanyvasút és a lendkerekes autók tucatjai, a hajasbabák nagy sikert arattak főképp az idelátogató óvodások és kisiskolások körében.

Augusztus elején végre elkészült a bejárati kerítés nemesvakolattal való burkolása, ami a múzeumba látogatók első benyomását kedvezően befolyásolja.

Augusztus 20-án került sor az I. Nemzetközi Művésztelep kiállításának megnyitására. A Komlódtótfaluban e hónapban alkotó művészek, Tenc Aurél. Szodorai –Parádi Hajnalka (Románia) Medgyessy Zoltán, Dorogi Béla(Csenger) Reskó György, Kopócsi Judit, Balogh Tibor és Szirányi István mutatkoztak be.

Szeptember 22-én a Csengeri Almafesztivál alkalmából „Testvérvárosunk Tasnád” –címmel rendeztünk kiállítást, három művész mutatkozott be, Vass Csaba pasztellképeivel, Szabou Vasile és leánya Szabou Maria Teodora sajátos elvont kompozícióival nyerte meg a csengeri közönség tetszését.

Október 23-án „Őseink Arca” elnevezéssel régi, csengeri vonatkozású családi fotográfiákból készült tárlatot láthatott az idelátogató közönség. A megnyitón rövid ismertetőt tartott az ősi csengeri családokról, a családkutatásról Szabó Előd geneológus.

november. Évekig kellett várni, hogy a kerti csap körül kulturált körülmények teremtődjenek, amit egy térkő borítással szerettünk volna biztosítani. A csengeri Pallér Kft vezetője Farkas Miklós felvállalta ezt a feladatot, s egy nap alatt kész is lett a csap körüli rész térkővel való borítása.


2011 eseményei

Hosszú szünet után december 1-jén újra képzőművészeti kiállítás nyílt „Téli Tárlat”- néven az immár szabaddá vált galériateremben. A kiállító festők: Tarr János (Nyíregyháza), Medgyessy Zoltán és Dorogi Béla (Csenger),művei mellett Fábián Béla terakottaszobrai is láthatóak. A vásárlással egybekötött tárlat 2012 március elejéig tekinthető meg.

November 3-án a csengeri múzeum és a nyíregyházi Jósa András Múzeum szervezésében Komlódtótfaluban, a Faluházban tartottuk a „Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműkö-dési Program” keretében megjelent, Ura, Tyukod, Ököritófülpös, Porcsalma kiadványok ünnepélyes bemutatását. Dr. Németh Péter címzetes múzeumigazgató adott kritikától sem mentes ismertetést. Sajnos az érintett községek polgármesterei nem voltak jelen.

Szeptember elején elkezdődött a nagysikerű „Az Ecsedi-Láp világa” kiállítás lebontása. A munkák majd’ egy hónapig tartottak.

Szinte a tavasz kezdetétől egész a nyár közepéig tartott a tűzoltókocsik és egy parasztszekér teljeskörű felújítása. Ebben nagy segítséget nyújtott az itt alkalmazott közmunkás.

Május 14-én a Művelődési Központban a Cigány Kisebbségi Önkormányzat szervezésében tartották a Kistérségi Hagyományőrző Roma Találkozót, melyen a Helytörténeti Múzeum vezetője a csengeri cigányság múltjától tartott vetítettképes előadást, majd Talpas István helyi cigány fotográfus képeiből összeállított kiállítást nyitotta meg.

2010 eseményei

Szeptember 16-án nyitottuk meg az Ecsedi-láp világa című látványos kiállítást, melyet dr. Ecsedy István régész adott át.
Ez az anyag egészen 2011 októberéig lesz látogatható.

Augusztus 15-20-ig megnyílt a Csengeri III. Nemzetközi Alkotótábor. A művészek fő bázisa a múzeumudvar volt.
Résztvevők: Hétfalvi Ildikó, Kozma Lídia Elena (Nagybánya), Bertalan Ferenc és Demeter Imre (Hajdúnánás).

Június 25-én a csengeri Múzeumban rendezték meg a „Lápvidéki civilizációk a Felső-Tisza vidékén” című konferenciát, melyen a magyar és román régészek és etnográfusok tartottak előadásokat erről a témáról.

Múzeumunk is segített július 15-16-án Pintye Gábor régésznek Urában, ahol a határban folyt kisebb ásatás. Ennek eredményeképp több ezer darabból álló éremkincs került elő, melynek nagyrésze a 16-17.századból származik. A lelet feldolgozása még tart.

A csengeri református templom ősi fali között, a Vetési Albert Napok keretében előadások hangzottak el a reneszánsz érsek, Mátyás király diplomatája emlékére. A múzeum vezetője a csengeri egyház úrasztali edényeiről tartott vetítettképes előadást.

Május 1-jén az Almavirágzás-nevű városi rendezvénysorozat egyik eseménye volt a negyven évvel ezelőtti Nagy Árvízről szóló kiállítás, melyen az eredeti helyszíneken készült fényképek és tárgyi emlékek idézték fel a drámai napokat.

A hagyományokhoz híven, nemzeti ünnepünkön, Március 15-én festménykiállítás várta a művészetek kedvelőit a múzeum galériatermében. Ezúttal a gávavencsellői művésztanár, Kerülő Ferenc képeivel ismerkedhettek meg a látogatók.

2009 eseményei

Ez évben is „beértek” a nyári Alkotótábor művei az Almafesztiválra - szeptember 26. A kiállító művészek a következők voltak: Podolyák Vilmos (Nagybánya), Reha Márk fotós (Szatmárnémeti), Tarr János és L. Varga Mária (Nyíregyháza)

Augusztus 20-án nyílt meg az „Erdély kincsei”- címet viselő fényképkiállítás. Két szatmárnémeti fotóművész Reha József és fia, Reha Márk mutatkozott be. A fényképek, hála a számítógépes technikának már-már festményeknek is voltak mondhatók. A többnyire városképek Erdély ódon hangulatát varázsolták elénk.

Ugyanezen a napon a Múzeumudvarán a helyi Sakk és Asztaltenisz Egyesület hagyományos versenyét tartotta meg, melyet jó hangulatú bográcsolás zárt .

2009-ben sem maradhatott el a hagyományos Nemzetközi Alkotótábor augusztus 15-20-ig. A művészek rendszeresen a múzeum udvarán beszélték meg napi élményeiket.

A vajai Nemzetközi Alkotótábor képeiből láthatott válogatást a csengeri közönség, Nyári Tárlat címen, július végétől augusztus 15-ig. A különböző stílusú grafikák és festmények bemutatták a Vaján készült művek javát.

Másfél heti munka után, július 21-én fejezte be három nyugdíjas az 1870-ben készült szövőszék „felvetése”, azaz üzemkész állapotba hozását. Ezt a sok türelmet igénylő munka Barcsay Istvánné csengeri, Szász Ferencné és Szabó Endre porcsalmai lakosok kezét dicsérik.

Múzeumunk is besegített július elején a csengersimai kurgán feltárásában, ahol I. századi hamvasztásos temetkezés nyomait találták.

Pünkösd napján, azaz június 1-jén új tárlatot láthattak az érdeklődők, a csengeri kötődésű Csató Csernák István képeiből.

Az Almavirág ünnep egyik helyszíne ismét a Múzeum volt, ahol május 2-án Jeles Teréz csengerújfalusi születésű festőművésznő a Bűkk- hegység rejtett szépségeit bemutató kiállításában gyönyörködhettünk.

Csenger várossá válásának 20 éves évfordulóján, március 15-én a megye neves képzőművészeinek alkotásaiból nyílt reprezentatív kiállítás.

A III. Kistérségi Disznóölés színtere ismét a Múzeumudvar volt. A jó hangulat uralta az eseményt.

2008 eseményei

November 25-én, korábbi megbeszélés szerint az augusztusi Alkotótábor képeiből nyílt kiállítás Szatmárnémetiben, a Polgármesteri Hivatal halljában, ami egyben kiállítóterem is. A megjelenteket Illyés Gyula polgármester köszöntötte.

November 5-én, A Művelődési Központban ünnepélyes könyvbemutató volt. A kiadvány Csenger régészeti és történeti emlékeit mutatja be, számos fotóval. Az eseményen részt vett Bene János a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója, és Szőcs Péter a szatmárnémeti Megyei Múzeum igazgatóhelyettese. A könyv két szerzője, Pintye Gábor régész és Fábián László néprajzos, a csengeri múzeum vezetője volt.

Szemgyönyörködtető Kézimunka Kiállítás nyílott Október 23-án a Galériateremben. Szebbnél-szebb terítők, párnák mutatták be hazánk néprajzi tájainak változatos motívumait.

A hagyományos Almanapra, szeptember 27-re „beértek” az I. Nemzetközi Alkotótábor képei. A kiállítás megnyitóján szépszámú helyi és külföldi vendég vett részt, akik örömmel fedezték fel a festményeken városunk jellegzetes épületeit, tereit.

Ebben az évben indult el az alkotótáborok sorozata. Csenger városának fontos volt, hogy a művészeti élet is szerepet kapjon nálunk, és ennek szellemében rendezték meg az I. Nemzetközi Alkotótábor, melynek központja, bázisa a Múzeum lett. Első alkalommal négy művészt láttunk vendégül; Tenc Aurél és Moldován Krisztina szatmárnémeti festőket, valamint Nyíregyházáról Tarr Jánost és a csengeri Medgyessy Zoltánt

Az Erdélyi Közművelődési Egyesület, a Szent István Körrel karöltve augusztus 7-én Szatmárnémetiben, a Megyei Múzeum előadótermében rendezte meg „A reneszánsz és a történelmi Szatmár megye” című tanácskozását. Erre az eseményre a csengeri múzeum is meghívást kapott egy előadás erejéig, melynek címe: „A csengeri Melith várkastély és reneszánsz kályhacsempéi” volt.

100 éve 1908-ban adták át a Szatmárnémeti - Csenger - Mátészalka vasútvonalat. Ezt ünnepelte városunk augusztus 1-jén, mely ünnepség keretében Vasúttörténeti Kiállítást rendezett a Múzeum.

Június 20-án reprezentatív kiállítás nyílt meg az a kiállítás melyen a 30 éves jubileumát ünneplő Szatmári Alkotóház Képzőművészek Egyesülete (Szatmárnémeti) művészei mutatkoztak be. A résztvevő művészek: Kovács Emil Lajos, Tillinger István, Bakos Károly, Baráth Csaba Attila, Ciobataru Tamara, Fóris József, Gergely Csaba, Hiripi Zsuzsanna, Moldován Krisztina, Probszt Erzsébet, Székely Tünde, Talpos Erzsébet,Podolyák Vilmos,Kiss Ilona és Tenc Aurél.

Fiatal amatőr festő, Dorogi Béla mutatkozott be képeivel június 1-16-ig. A múzeum igyekszik lehetőséget biztosítani minden olyan fiatalnak, aki meg akarja mutatni magát, illetve képeit a nagyközönségnek.

Bemutatkozik az Avasság- címmel néprajzi kiállítással testvérvárosunk, a romániai Negresti Oas- azaz Avasfelsőfalu mutatkozott be május 3-án. A kiállításon a népi viseleti darabok, a jellemző avassági tárgyak szervesen kiegészültek a 30-as évekből származó néprajzi fotókkal Ugyanakkor élő bemutatót is láthattunk az avasi néptáncosok jóvoltából jellegzetes táncaikból a múzeum udvarán, ahol a bogdándi táncosok is megpihentek.

Régi ismerősünk, a csengeri születésű Tarr János mutatta be képeit Március 15-én. A kiállítást a vajai Vay Ádám Múzeum igazgatója Molnár Sándor nyitotta meg. A művészt két, időközben előkerült iskoláskori képével lepték meg.

Már elég korán, január 23-tól beindultak Csenger környékén- ezúttal a határ délkeleti oldalán, szinte Csengerbagostól csaknem Cs.Újfaluig jártuk be a szántásokat nyíregyházi régészekkel közösen.

Január 18-án második alkalommal rendezték meg a Kistérségi Disznóvágást a Múzeum udvarán, 11 község részvételével. A szokásos jó hangulatról a debreceni Szeredás együttes gondoskodott.

2007 eseményei

Első ízben segített be múzeumunk a nyíregyházi régészeknek a csengeri hatás sanyikerti és recsigei részének terepbejárásában.

Októbertől kezdődött meg a Múzeum homlokzati részének nemesvakolattal történő felújítása, mely által a központ legszebb épületet lett.

A Csengerben évente megrendezett Amatőr Film és Videószemle résztvevői hangulatos bográcsolással zártak a múzeum udvarán ez évi találkozójukat augusztus 27-én.

2006 eseményei

November 1-én a Téli Tárlat keretében Medgyessy Zoltán csengeri festő képeiből nyitottunk kiállítást.

Május elején a Kastélydomb utcában Juhász János telkén földmunkák során előkerült az egykori Melith -várkastélyt övező vizesárok. A képeken is jó kivehető a beiszapolódott réteg, és a betöltési rész is. Az árkot és egyéb objektumokat a múzeum bemérte és ledokumentálta.

Májusban a bejárati lépcsőt csempével burkolták le, illetve Csengerben elsőként, a mozgáskorlátozottak számára akadálymentesített feljáró épült.

Február 11-én rendezte meg Csenger az I. Kistérségi Disznóvágást a Múzeum udvarán. A környező települések csapatai a felállított sátrakban készítették el a hagyományos, finom étkeket.
2015. nov.
30
  A csengeri zsidóság rövid története
Kategória: helyi hirek - Közzétette: admin
szerző: Fábián László

A csengeri zsidóságról első emlékezések az 1700-as évek közepétől vannak. A csengeri izraelita hitközség alapszabályait 1765-ben készítette el az első rabbi, mely bizonyítja, hogy Csengerben már akkor is már élt zsidóság, sőt az I. katonai Felmérés szöveges részében 1785-ben, már jelentős objektumok között a zsinagógát és ehhez tartozó különböző kisebb épületeket (fürdő,stb.) említ. Ha már ezen épületek állottak, akkor bizony szépszámú hitközségnek kellett azokat fenntartania. Temetőjük is már az 1700-as évek közepétől megvolt, mert a második rabbit, Spitz Mózest már ott helyezték örök nyugalomra.


A ma is létező gondozott zsidó temető ( kép: csengeri múzeum adatbázisa)

A csengeri zsidóság első generációja nagy valószínűség szerint Cseh és Morvaországból származott, mert gróf Károlyi Sándor a Szatmár vármegyei falvakba –többek között Csengerbe is ekkor telepített zsidókat.
Az 1800-as ével elején újabb, immár Galiciából való beáramlás történt. A csengeri korabeli jegyzőkönyvekből, mely 1804-től indul, már név szerint is ismerjük az itteni zsidó lakosok nagy részét, például Lévi József árendást, Jakob gombkötőt, Berkovics Sámuel, Kauffmann Ábrahám és Kajzer József sahtert, de lehetne folytatni a sort. Ebben az időben ingatlant nem szerezhettek még, csak bérelt házakban, házrészekben laktak. Megélhetésüket főleg a földesúri haszonbérletekből- regálékból, kisebb iparűzésből és kereskedelemből fedezték. A zsidó iparosok olyan mesterségekkel foglalkoztak, melyek Csengerben újnak számítottak. A hitközség anyagi és számbeli gyarapodása lehetővé tette, hogy az eddig magánházban lévő kicsiny imaházuk helyett megépítsék 1820-ban (más források szerint 1832-ben) Szatmár megye egyik legnagyobb és legszebb zsinagógáját. Ez idő tájt a Spitz család tagjai töltötték be a rabbi állást.

A 19. század végén, de legfőként a 20. század elején Csenger központjában egymást érték a zsidó kereskedők boltjai, és lakóházai. Mondhatni a központ –azaz a Piac –kisvárosias küllemét ezek a soros, zárt beépítésű épületek adták meg, mely máig is megkülönbözeti a környékbeli, akár nagyobb településektől is. Az egyre népesedő hitközség 1886-ban 6 osztályos elemi iskolát állíttatott fel. Ez az első években egy magánlakásban működött, de néhány év múlva a gazdag hitközségi tagok által felajánlott összegekből, és kormánysegélyből a zsinagóga melletti telken megépült egy korszerű, három tantermes iskola. Első tanítói Kaszavitz Miksa és felesége voltak, akik mindketten kiváló pedagógusok voltak.

A XX. század elején a csengeri zsidók elitje már jelen van a helyi önkormányzatban is, a társadalmi-gazdasági és társasági élet meghatározó alakjai kerültek ki közülük. Csengerbe volt nyomda, (Satin.nyomda) ékszerüzlet, három szálloda, rengeteg kis üzlet, gőzmalom, két szódavízüzem –melyek a zsidó polgáraink szorgalmát és hozzáértését bizonyították. Csenger gyógyszertára- mely az elsők között létesült Szatmár megyében – Klein Rezső tulajdonában volt. A kisváros orvosai között találjuk dr. Kaszavitz Lászlót és dr. Mayer Áron is, állatorvosa dr. Gergely Antal volt. Működött egy Zsidó Nőegylet és több jótékony alapítvány.


Az egykori zsinagóga épülete ( kép: csengeri múzeum adatbázisa)

Jelenleg Csengerben nincs zsidó lakos, 1944 tavaszán Mátészalkára deportálták a több mint félezer főnyi helyi zsidóságot, melynek legnagyobb része a haláltáborokban pusztult el. Sajnos a zsinagógát az 1950-es évek végén az Országos Izraelita Iroda elkótyavetyélte, s lebontották. Emléküket a ma is álló, gondozott Zsidó Temető őrzi, ahol több nagytekintélyű zsidó rabbi, a nemzetközileg is ismert Jungreisz- rabbidinasztia tagjai vannak eltemetve.
Csenger és a környező falvak zsidóinak életben maradt tagjai közül kb. 70 család él Izraelben és kb. ugyanannyian élnek szétszóródva a világ országaiban, Európa, Amerika és Ausztrália földrészein.

(muzeum-csenger)

Oldal:  1 2 3 4 5 6 7 8 9 [10]