2019. jún.
23
  800 éves lett városunk
Kategória: helyi hirek - Közzétette: admin
szerző: Fábián László

Bizony, ennyi idő már történelmi léptékű, és számon tartható évforduló. Egyszóval nyolcszáz éve, 1219-ben,jegyezték le Csenger nevét először, másként szólva, ez az első írásos említése településünknek. De ne tévesszen meg senkit ez a dátum, hiszen itt már minden bizonnyal jóval korábban állt falu, csak éppen írásos forrás nem szól róla. Ahhoz lehetne ezt hasonlítani, mintha egy személyt csak húsz éves korától vennénk számba, mert korábbi igazolványai, iratai eltűntek.

Ismerve azonban hazánk vérzivataros történelmét, bőven volt alkalom arra, hogy, egy-vagy több korábbi Csengert említő okirat elpusztuljon. Elég csak azt a szomorú tényt felidézni, hogy 1219 után 23 évvel, 1241-42-ben a tatárjáráskor mennyi kolostor, udvarház, templom és vár lett a tűz martaléka, az ezekben őrzött kincsekkel együtt, s főként ami fájóbb, mennyi, ezeknél sokkal értékesebb iratanyag, kódex, pergamen semmisült meg.

Bár, mint tudjuk, az első írásos említés csak 1219.ből szól, de azt is bizonyosnak vehetjük, hogy honfoglaló eleink már megtelepedtek itt –bizonyság maga a Csenger-név is (ótörök személynév) és a honfoglaláskori sír is, ezenkívül az iskola alapozásakor előkerült III. Béla (1172-1196) rézpénze is
Ideje, ezek után rátérni az első említés helyére. Ez az úgynevezett Váradi Regestrumban található. Az Árpád-kori Magyarországon a káptalani székhelyeken –többek között Nagyváradon voltak „hites helyek” –ahol peres ügyeiket intézhették a korabeli emberek. Itt voltak megtartva a hírhedt „istenítéletek”, melyeknek egyik legelterjedtebb formája a „tűzesvas próba” volt. Ez azt jelentette, hogy egy izzításig hevített vasdarabot- legtöbbször keresztet- kellett megfogni, s bizonyos ideig tartani, s ha a bekötözött, lepecsételt seb, meghatározott időn belül begyógyult, akkor az illető volt a per nyertese, hiszen Isten egyértelműen megmutatta az igazságot.
Ezeket az eseteket egy könyvben regisztrálták, vezették, s ez lett a híres Váradi Regestrum, aminek eredetije persze később elpusztult.

A Káta nemzetség már az 1200-as évek elején már megjelent Csengerben, s a ő nemzetségükből származó Csaholyi-család ide tette központját, s ezzel a további fejlődést előkészítette.

Csenger első említése pontosan emígyen van leírva a 86. tételben::”Ariam fratrem eius, Lucam de villa Senguer…” Csenger nevét a középkortól többféleképpen írták –bár hangzásban ugyanaz volt mint ahogy ma is ejtjük. Írták Chenguer,- Chrengur,- Chenger – Tsenger formában, hiszen még korábban nem volt egységes helyesírási szabály
Legyünk tehát méltán büszkék, hogy városunk már közel egy évezrede áll fenn hivatalosan is, s reméljük a történelem kiismerhetetlen, szabályozhatatlan eseményei közepette is fennmarad még legalább még ennyi ideig.

A nyolcszáz évet méltóképp emlékezetessé teszi az, hogy ez év Augusztus 20-án megjelenik egy terjedelmes, minden részletre odafigyelő tudományos monográfia Csengerről. Ez a hiánypótló mű már régóta vajúdó probléma, Csengertől jóval kisebb jelentőségű települések sorra adták ki monográfiájukat, míg a miénk csak egyre váratott magára. A tény, hogy városunk most nyolcszáz éves –ugyanakkor újabbkori városunk pedig harminc – a legjobb indok és lehetőség, hogy a Monográfia megszülessen és remélhetőleg forrásmunka lesz a későbbi kutatók számára.
2019. jún.
15
  SHALOM
Kategória: helyi hirek - Közzétette: admin
szerző: Fábián László

Számtalansor elhangzott június 4-én ez a héber nyelvű köszöntés, mely valami olyasmit jelent, hogy üdvözöllek. Vajon miért hangzott el ez a szó oly gyakran azokban a napokban? Ez a nap, június 4-e az Emlékezés Napja volt. Emlékezés az újkori történelmünk gyászos és szomorú időszakára 1944 május – júniusára. Egy embertelen, őrült eszme jegyében fosztottak meg százezreket emberi jogaiktól, vagyonuktól, és végül életüktől is. Erre emlékeztek az egykori csengeri zsidó túlélők, ezek gyerekei és unokái. Pontosabban arra a napra, 1944. június 4 -re, amikor a mátészalkai gettóból gyötrelmes hetek után elindultak a marhavagonok Auswitzba, ami a legtöbb csengeri és környékbeli zsidó számára az utolsó utat jelentette.



Már a múlt év végén jelezték Izraelből számunkra, hogy már szervezkedések folynak egy 2019 júniusban tartandó találkozóra, amit majd Csengerben az innen elszármazott zsidók tartanának, hogy egykori szülőföldjükön találkozzanak rég látott rokonok, ismerősök, s szeretnék, ha a múzeumba is ellátogathatnának, valamint meghívtak a zsidó temetőben tartandó megemlékezésre is. A kezdetben alig 8-10 fős szervező csapat a végére már több mint száz főre duzzadt, Kanadától az USA-ig, Izraelből és Európa más országaiból is jöttek. Tulajdonképpen az Interneten szereztek erről a találkozóról legtöbben hírt.
Júlia Tannenbaum, az egykori Lichmann Gábor malmos leánya korábban jelezte, hogy a múzeumba feltétlenül ellátogatnak, ahol igen kis számban, de találhatóak zsidó emlékek, ugyanakkor ismerték a 2014-es Holokauszt kiállítást is. Ezért döntöttünk úgy, hogy azt a kiállítást felújított formában újra megcsináljuk, ha már megtisztelnek bennünket, viszonozzuk azt ezzel a gesztussal.



Hétfőn már délelőtt 9 órától folyamatosan érkeztek a csengeri elszármazottak, több túlélő, azok leszármazottjai, fiatalok, gyerekek, sőt egy alig pár hónapos dédunoka is. Héber, angol és magyar beszédtől lett hangos a terem, szinte érettségi találkozó hangulat lett, rég látott ismerősök fedezték fel egymást, bonyolult rokonsági ágakat bogoztak ki, a kiállított fotókon, melyek régi utcaképeket ábrázoltak ráismertek, illetve elmondások alapján próbálták azonosítani az egykori lakásukat, a környéket. Mondhatni gyarapodtunk is, mert hoztak régi családi fotókat, házakat ábrázoló képet is. Ezek a fotóarchívumunkat fogják gazdagítani, hogy az eltűnt csengeri zsidóságról minél több információnk legyen, többek között a Jungreisz, a Berger, a Kaufmann, a Rosenberg családokról, de sorolhatnám a neveket hosszasan.


Másnap volt a tulajdonképpeni Emlékezés Napja. A zsidó temető újonnan kialakított temetőbejáratánál gyülekezett a több mint száz fős csengeri zsidóság, kiegészülve a porcsalmai Hirshfeld Viktorral, aki a szervezés egyik motorja volt. Csenger vezetése Forján Zsolt polgármester személyben és a meghívott vendégek is képviseltették magukat, dr. Simai Zoltán főjegyző, Tóthné Orosz Melinda kapcsolattartó, Horváth Péter, dr. Arday András főorvos, Tőkés Zoltán ref. lelkész. Önkormányzatunk kis vendéglátást is szervezett a tűző napon szomjas vendégeknek. A csengeri Városi Televízió a teljes rendezvényt rögzítette. Héber nyelvű istentisztelettel vette kezdetét a megemlékezés, melyet személyes, megható visszaemlékezések követtek, melyeknek visszatérő befejezésekén elhangzott, hogy „Soha többé”. Kitűnt még az is, hogy mennyire ragaszkodnak ezek az emberek őseik szülőföldjéhez. A legidősebb túlélő Grószmann Ferenc 95 évével, korát meghazudtolva rengeteg emléket idézett fel a csengeri zsidóság múltjából.



A temetőnél tartott megemlékezés után az egykori zsidó iskolánál gyűltek össze a vendégek. az iskola falán elhelyezett emléktábla avatásához, melyet Önkormányzatunk helyezett el. A fekete gránit táblán három nyelvű – héber –angol és magyar – felírat emlékeztet arra, hogy ebben az épületben zsidó gyermekek százai tanultak, s hogy az iskola mellett állt a csengeri zsidóság szent helye a zsinagóga.
2019. máj.
23
  Megújult a Helytörténeti Múzeum
Kategória: helyi hirek - Közzétette: admin
szerző: Fábián László

Az egykori Szatmár vármegye történelmében Csenger városa több évszázadon át jelentős szerepet játszott. A XV-XVI. században a nemesi vármegye központjának számított, a megyegyűléseket, törvénynapokat rendre itt tartották, 1388-ban már vásárjoggal rendelkezett, s az 1400-as évek elején mezővárosként említik. A város kisnemesi lakóinak erős történelmi tudatának megnyilvánulása a Helytörténeti Múzeum.



Ebben az évben 2019-ben ismét nagyot lépett előre a Múzeum, ugyanis a Kubinyi Ágoston program által kiírt pályázaton elnyert 1,5 millió forint összegből az épület összes ablakát le tudtuk cserélni korszerű műanyag nyílászárókra. Ideje is volt ennek már, hiszen az utcai homlokzat ablakaiból már szinte kiestek az üvegek, tisztességesen se bezárni, sem kinyitni nem lehetett ennek veszélye nélkül. A felújítás elvégzésével a közismert Katona Árpád cégét bíztuk meg, a tervezési és kivitelezési munkákkal. Ők ezt a munkát precízen és rövid időn belül, igen színvonalasan, körültekintően el is végezték.

2019. máj.
09
  A zsidó sírkő rejtélye
Kategória: A múzeum kincsei - Közzétette: admin
szerző: Fábián lászló

Gyűjteményünkben van, és a kiállításban is szerepel egy egy innen származó zsidó sírkőtöredék. Anyaga szürke márvány, szépen csiszolt felületén héber írásjelek. Ez a sírkőtöredék 1998 tavaszán került elő, amikor bontották a központban , a volt Leichtmann- házat (jelenleg Margaréta üzletház).Ennek alapjában találták a sírkövet. A múzeum látogatói közül több izraeli személy és más zsidó is, akik lefordították a feliratot, már ami megmaradt.



A szöveg egy igen-igen jámbor és szentéletű rabbifeleséget méltat.

A talány ebben a történetben, hogy miként került a sírkő egy kb. az 1900-as évek elején épülő ház alapjába, melytől a zsidó temető meglehetősen távol esett. Azt is tudjuk, hogy a zsidó vallásban a temető kiemelten szent helyként van számontartva. Ezért is elképzelhetetlen, hogy csak úgy az alapba tettek egy származó síremléket, főként egy rabbifeleségét. Akkor, hát miként került oda, egy 1900-as évek elején épülő, főként zsidó ház alapjába??
2019. ápr.
05
  Megújult a csengeri múzeum honlapja
Kategória: helyi hirek - Közzétette: admin
szerző: Fábián László

Már évek óta aktuális lett volna frissíteni múzeum honlapját, ugyanis a régi már kissé elavult lett, s nehezen lehetett frissíteni. Mindemellett tartalmilag nem volt rossz, de megújításra várt.. A régi honlap készítéséért köszönet Kiss Ákosnak. Eljött az idő, hogy felfrissítsük az oldalunkat. Megtaláltuk a megfelelő szakembert, aki szívesen vállalta ezt a munkát. Formailag, installációjában korszerűbb lett, a grafikai megoldások is ülnek.. Nem minden menü van még kész, ezek feltöltés alatt vannak, de rövidesen ez is megtörténik.



Az új honlap egyik logóterve... a végleges még tervezés alatt

Csillik Ferenc az új honlap szerkesztője az oldal bemutatásakor felhívta a figyelmet arra ,hogy a régi honlaptól eltérően most megjelennek ismertetők a múzeummal kapcsolatos hírekkel és bemutatjuk az érdekesebb leleteket is.
Újdonság az is ,hogy az oldal interaktív, a regisztrált olvasók, bejelentkezés után véleményt nyilváníthatnak a honlap főoldalán lévő üzenőfalon, vagy hosszabb írások esetén használhatják a vendégkönyv vagy a javaslatok menü adta lehetőségeket. Az oldal lehetőséget nyújt a tagoknak az egymás közötti privát üzenetek váltására is.
Természetesen az oldal állandóan frissül. tehát a látogatók mindig találnak újdonságokat melyekért érdemes ismételten felkeresni a honlapot.

Reméljük az új honlap elnyeri mindenki tetszését, s várjuk látogatóink hozzászólásait s jobbító javaslataikat.
Oldal:  1 [2] 3 4 5 6 7 8 9