2018. ápr.
04
  Középkori számszeríjhegy a múzeum udvarán
Kategória: A múzeum kincsei - Közzétette: admin
szerző. Fábián László

Tréfásan szoktam mondani, hogy múzeumunk udvara igazán megérdemelne már egy ásatást, tekintve, hogy eddig jónéhány érdekes dolog került elő az eseti földmunkák alkalmával. Többek között egy középkori számszeríjhegy, XVI. századi habán jellegű csempetöredékek, no és valószínűsíthetően Melith sírkő maradványok is.

Ezek bemutatását tervezem, s kezdeném a sort a középkori számszeríjheggyel. Mielőtt ezt megtenném, úgy vélem magát a számszeríjat kellene megismerni. A szó szláv eredetű, a „számostrtrelij”- azaz magától lövő-ből keletkezett, mely alakilag megegyezett a magyar szám - szer-szerszám és íj szavainkkal, s az idegen szót elferdítve értelmessé tettük- mégpedig számszeríj formában.


A félelmetes fegyvert már az ókori kínaiak is használták a Kr. e. 300-as években. Európában a középkor volt ennek a virágkora egészen a 16. század elejéig, amikorra a tűzfegyverek kiszorították a harcterekről. Pedig igen hatékony fegyver volt, nagy átütőképességű, még a páncélt is átvitte a kilőtt nyílhegy. A számszeríj felhúzását különböző felhúzó szerkezetek segítették.

Nos egy ilyen számszeríj vesszejének a vashegye került elő a múzeum udvarán. 2006-ban a szennyvíz levezető csatorna ásásakor vettem észre, hogy az árok falából, úgy 40 cm. mélyen, kiáll egy rozsdás vasdarab vége. Nem voltam rest, lemásztam, és óvatosan kibányásztam a hosszúkás,nyújtott gúlaformájú, köpűsen végződő tárgyat, mely kb. 8 cm hosszú volt. Bár rögvest nyílhegyre gyanakodtam, de nem mertem ráfogni, lehetett az rozsdás mivoltában akár egy hegyes végű kerítésvas is.


Mindenesetre bevittem restauráltatni a nyíregyházi múzeumba, ahol megerősítettek abba, hogy ez egy köpűs végződésű középkori számszeríjhegy. A tárgy 6 év után került vissza, s a Csenger középkorát bemutató tárlóban látható.

Már csak az a kérdés, hogy miként kerülhetett a jelenlegi múzeum udvarára ez a nyílhegy. Azt tudjuk, hogy ez a rész Csenger központjának számított, közel a középkori templomhoz. A Szamos is a közelben folyt, hiszen a múzeumudvar hátsó kerítésénél volt a meder, még az 1800-as évek közepén is. Az is nyilvánvaló, hogy a középkorban itten harcok nem voltak –bár erről az időszakról igen hézagosak a forrásaink, meglehet, hogy kis helyi csetepaté mégis megesett, s ez alkalommal lőtték ki ezt a nyílvesszőt. Bárhogy is volt, a nyílvessző a tárlóban Csenger középkorának egyik tanúja.