2018. jún.
18
  A csengeri zsinagóga téglái
Kategória: A múzeum kincsei - Közzétette: admin
szerző:Fábián László

Sajnos, már csak ez a két tégla, melyek a múzeumunk állandó kiállításán láthatóak és egy képeslap emlékeztet arra, hogy városunkban egykor egy szép nagy zsinagóga állt, a hozzávaló rituális épületekkel. Természetesen ezeket hajdan, történelmileg szinte még a tegnap, azaz 1944-ig népes hitközség látogatta.



A téglák a korábban szokásos, nagyméretű formákat mutatnak. Két típusuk van, az egyik, a szerintem a régebbi méretei: 29x13,5x6 cm, szépen égetett, rajta domború felírat húzódik végig, mégpedig, IZR. HITK –azaz izraelita hitközség, mint készíttető. Érdekes, hogy a Z-betű fordítva látszik, valószínüleg a nyomódúcot készítő mester nézte el ezt. A másik tégla méretben szinte megegyezik ezzel, 29,5x15x5,5 cm. A rajta lévő felírat a tégla közepén egy 16x6 centiméteres, alig egy centi mélyedésben áll, IZR-HITK- formában. Úgy tűnik, hogy két műhelyben készültek a téglák, avagy két különböző időben.

A csengeri zsidóság létszáma ekkor 600 főt számlált, tagjai főként kereskedelemmel és iparral foglalkoztak, vagy földbérletből éltek, mindenesetre szorgos, hozzáértő tagjai voltak Csenger lakosságának. Szomorú, hogy sem ők sem a templomuk mára már csak emlékek.

Tudjuk, hogy maga templom 1831.ben épült, bár már korábban is állt egy zsinagóga, mert az 1783-85-ös I. Katonai Felmérés említi. Ezt lebonthatták, s az 1800-as évek elején készült el az új, impozáns méretű zsinagóga.
Az előző zsinagógához 1791-ből még egy úgynevezett”vérvád” is kapcsolódik, ez azonban, mint a többi hasonló teljesen alaptalannak bizonyult, de a szakirodalom számon tartja...

Sajnálatos módon a képeslapon is látható templom sem kerülhette el sorsát, mert 1958-ban a mátészalkai hitközség jóváhagyásával lebontották.
A sors fintora, hogy tégláit Nagyecseden egy temp-lomba építették be, bizonyítandó, hogy a tárgyak-nak nincs se világnézeti, se vallási kötődésük.