2020. máj.
28
28
A római tálKategória: A múzeum kincsei - Közzétette: admin
szerző: Fábián László
Ebben a járványos időben a múzeumunknak is zárva kell tartani, ezért úgy gondoltam, hogy afféle virtuális bemutatást tartok múzeumunk érdekesebb tárgyairól. Kezdem a régészeti terem I. tárlójával, melynek legértékesebb leletét mutatnám be, ami nem más. mint egy Kr. e. 1. századi római tál.
Csengersimában 2009–ben ásatások kezdődtek a református temetőben lévő dombon. A domb egy úgynevezett kurgánt rejtett. mely tulajdonképpen egy mesterségesen emelt sírdomb, mely csak igen rangos személyeknek járt. Ez a személy valami keletről jött sztyeppei germán törzs vezetője volt. A csengersimai kurgán a környék legrangosabb urának temető helyéül szolgált, igen gazdag mellékletekkel, amelyet a halottal együtt elhamvasztották, így sajnos szinte semmiféle kiállítható anyag nem maradt fent. Pedig a maradványok egyedülálló lemezpáncélt sejtetnek, sajnos az ezüstkupa, üvegtárgyak és egyéb bronzékszerek is a hatalmas hő áldozatául estek. Egyéb agyagedény készleteket is helyeztek mellé a máglyára, s ebből maradt meg, átégve, töredékesen a most bemutatandó császárkori, azaz római dísztál.
A tál, melyen körben domborított atlétafigurák sorakoznak, váltakozva valami lovas alakokkal igen drága és ritka volt abban az időben, csereként, vagy vétellel került a germán törzsfőhöz. Anyaga a hagyományos római úgynevezett terra sigillata, azaz vörösre égetett kerámia volt. Természetesen a hő hatására különböző színekké lettek a töredékeken. Egész messziről került erre a tájra, mert ez a típus a Rajna mellől Galliából származik, sőt még a készítő műhely is ismert a régészettudomány berkeiben, sőt az edény oldalán is olvashatjuk, hogy : CINNATUS” készítette.
Ebben a járványos időben a múzeumunknak is zárva kell tartani, ezért úgy gondoltam, hogy afféle virtuális bemutatást tartok múzeumunk érdekesebb tárgyairól. Kezdem a régészeti terem I. tárlójával, melynek legértékesebb leletét mutatnám be, ami nem más. mint egy Kr. e. 1. századi római tál.
Az egyik képen a tál kiterített rajza látható a másikon a tárlóban lévő edény.
Csengersimában 2009–ben ásatások kezdődtek a református temetőben lévő dombon. A domb egy úgynevezett kurgánt rejtett. mely tulajdonképpen egy mesterségesen emelt sírdomb, mely csak igen rangos személyeknek járt. Ez a személy valami keletről jött sztyeppei germán törzs vezetője volt. A csengersimai kurgán a környék legrangosabb urának temető helyéül szolgált, igen gazdag mellékletekkel, amelyet a halottal együtt elhamvasztották, így sajnos szinte semmiféle kiállítható anyag nem maradt fent. Pedig a maradványok egyedülálló lemezpáncélt sejtetnek, sajnos az ezüstkupa, üvegtárgyak és egyéb bronzékszerek is a hatalmas hő áldozatául estek. Egyéb agyagedény készleteket is helyeztek mellé a máglyára, s ebből maradt meg, átégve, töredékesen a most bemutatandó császárkori, azaz római dísztál.
A tál, melyen körben domborított atlétafigurák sorakoznak, váltakozva valami lovas alakokkal igen drága és ritka volt abban az időben, csereként, vagy vétellel került a germán törzsfőhöz. Anyaga a hagyományos római úgynevezett terra sigillata, azaz vörösre égetett kerámia volt. Természetesen a hő hatására különböző színekké lettek a töredékeken. Egész messziről került erre a tájra, mert ez a típus a Rajna mellől Galliából származik, sőt még a készítő műhely is ismert a régészettudomány berkeiben, sőt az edény oldalán is olvashatjuk, hogy : CINNATUS” készítette.
