A múzeumról:
A múzeumról:

Első Működési Engedélyünk 1984-ből való, akkor még Helytörténeti kiállításként jegyezték be intézményünket. Jelenlegi működési engedélyünk 2018 november 2-től már mint Csengeri Helytörténeti Gyűjtemény szerepel. Gyűjtőkörünkbe a következők tartoznak:, régészet –történet- néprajz, fotó és egyéb dokumentumok. Gyűjtőterületként a Csengeri járás területét határozták meg. A múzeum fenntartója és tulajdonosa kezdettől fogva Csenger Város Önkormányzata.
A múzeum vezetője 2014 júliusától Szabó János művelődéstörténész, a korábbi, alapító múzeumvezető Fábián László etnográfus nyugdíjba vonulása után, megbízási szerződéssel továbbra is részt vesz a múzeum mindennapi munkájában.
Tárgyi anyagaink gyűjtemény szerinti lebontásban a következők:, régészeti, néprajzi, történeti, technikatörténeti, dokumentáció és fotódokumentáció, illetve az 1980-as évek végétől videó és audiófelvételek. Videókazettáink mintegy 38 darabot tesznek ki, természetesen DVD-re átmásolva.. Mindemellett fotógyűjteményünk jelentős, tematikusan csoportosítva: Arcok, események, utcaképek, katonaképek, csoportképek, nyomtatványok és múzeummal kapcsolatos képek.
A beleltározott régészeti anyagunk: 1808, bár ennek kétharmada cserépanyag, történeti 877, míg a néprajzi anyagunkból 956 tárgy van beleltározva de igen sok még a leltározatlan anyag.. Az utóbbi évtizedekben igen sok technikatörténeti tárgyat tudtunk begyűjteni, számuk meghaladja a 250 darabot, ezek között vannak régi rádiók, televíziók, magnók és más tecnikatörténeti dolgok, egészen az elsőgenerációs számítógépekig.
A múzeumnak kifejezetten Csengerre valamint Szatmár megyére vonatkozó kézikönyvtára is van, mely a kutatók rendelkezésére áll, de gyűjtjük a várossal foglakozó szakdolgozatok másolatait is.
Raktározási gondjaink részben megoldottak, a múzeum pincéjében a cserép és kőanyagokat tároljuk.. Kutató szakemberek és régészek számára három fős szálláslehetőséget tudunk biztosítani, fürdőszobával és konyharésszel. Az udvaron bográcsolási lehetőség is van. Wifi és Internet kapcsolatot tudunk biztosítani.
Szoros kapcsolatot tartunk a nyíregyházi Jósa András Múzeummal, valamint a Szatmárnémeti Megyei Múzeummal is.
Sajnos- avagy szerencsére kiállítási lehetőségeink lassan szűkösnek bizonyulnak.


A múzeum története- kialakulás


Csengerben, ebben a nagy hagyományokkal, gazdag múlttal rendelkező mezővárosban sajnos nem folyt soha és semmiféleképp a település tárgyi emlékeinek gyűjtése. Szerencsésebb volt a szellemi-irattári adalékok és egyéb dokumentumok összeszedése Molnár József jóvoltából, bár őt ebben nagyban akadályozta, hogy nem helyben lakott.
A város múltjához kapcsolódó tárgyi és egyéb emlékek jóvátehetetlenül pusztultak el a hosszú évtizedek alatt, részben nemtörődömségből, részben tudatos megsemmisítés folytán, még az ötvenes és hatvanas években is.
Első reménytnyújtó próbálkozás volt a Gimnáziumban az 1965-ben egy kis gyűjtemény létrehozása, melynek alapját Fábián Béla és László magánanyaga alkotta. Ezt később a Gimnázium egy szervezett gyűjtőakcióval bővítette, s a tárgyakat a folyosó falán elhelyezett tárlókban mutatta be. Sajnos ez az anyag a 1972-ben a Gimnázium átköltözése folytán jórészt kézen-közön eltűnt, pontosabban ellopdosták, alig néhány tárgy maradt meg.
Az új helyen lévő Ady Endre Gimnázium ezt pótolandó, ismét meghirdetett egy gyűjtést, számos tárgy került be, de ezekből kevés volt Csengerre vonatkozó. Ez az anyag is „elfogyott”, az utolsó morzsákat pár éve átadták a Múzeumnak.
Az általános iskolában működő honismereti szakkör kampányszerű gyűjtéseket végzett, főképp néprajzi tárgyakra koncentrálva, ezeket eseti kiállításokon mutatták be, sajnos nem maradt egyben az anyag, tulajdonosaik visszakérték, a maradékot szokásos módon széthordták. 1975-ben Fábián Bélát bízták meg a szakkör vezetésével, felkérték egy állandó kiállítás berendezésével, melyet a Kossuth utcában,az iskola mellett, egy megürült szolgálati lakásban szándékoztak megvalósítani.(Pongrácz-ház) Azáltal, hogy a gyűjtemény különálló épületben kapott elhelyezést, egy valódi „múzeum” kibontakozásának lehetőségét hordozta magába. Szerencsére a gimnázium egykori falitárlói jó állapotban megmaradtak s semmi akadálya nem volt az időközben egyre gyarapodó gyűjtemény igényes bemutatásának.
Az 1977. április 4-én megnyitott kiállítás két szobát foglalt magába, az egyikben a Csenger történetét bemutató tárgyak, fotók térképek voltak láthatók - a másikban pedig a település tárgyi néprajzi emlékei. Mindezek installációját sajátkezüleg készítette el Fábián Béla és László. 1977 őszétől ez utóbbi vette át a vezetést. Később a környezet (több szolgálati lakás egy udvaron) disszonánsan hatott az egyre bővülő anyaghoz, illetve a gyűjtemény állandó helyhiánnyal küszködött, annak ellenére, hogy idővel egy harmadik szobát is ki lehetett alakítani. A látogatók száma egyre nőtt, a Kismúzeum - ahogy nevezték, a Csengerbe látogatók egyik kedvelt célpontja lett.
Egyre erősebben fogalmazódott meg az igény egy méltóbb és nagyobb helyre. Csenger vezetése bölcsen és korát megelőző lokálpatriotizmustól áthatva úgy döntött, hogy a település központjában ad méltó helyet a gyűjteménynek. 1982-ben át is adták erre a célra az akkor megüresedett egykori ú.n. „Tanácsiskolát” - a XIX. század végén neoklasszicista stílusban épített gazdag terménykereskedő házát. (Kauffman-ház). Ez a reprezentatív épület bármely kisebb város múzeumi anyagának optimális helyet biztosított volna. A tanácsi vezetés és a gazdálkodó szervek, egyéb intézmények (Tsz, Áfész, Cipőgyár, Állami Gazdaság, Erdért csengeri egysége, Határőrség, Kisiparosok Ady E. Gimn. stb) példamutató egységben és hozzáállással szinte a semmiből teremtették meg a feltételeket, hogy a kiállítás megfelelő és megérdemelt környezetbe kerüljön. Ezt a környezetet kellett megtölteni tartalommal. Szerencsére a nyíregyházi Jósa András Múzeum, dr. Németh Péter is felkarolta a kezdeményezést, s a múzeumból kiselejtezett tárlókat, tablókat ajándékozott. Éjt nappallá tevő munka kezdődött, a tárlók rendbetétele, a forgatókönyv alapján az installációk elkészítése, berendezés és számtalan, fel nem sorolható munkálatok sora. Mindezeket teljesen saját erőből, házi kivitelezésben kellett megoldani, az időnkénti bürokratikus és anyagi akadályokat is leküzdve. Meg kell e munkákban óriási segítséget nyújtó id. Fábián László nyugdíjas gimnázium igazgató nevét említeni. De hasonlóképpen a segítők közül kiemelkedtek: Fábián Béla id. Bokor Árpád, Várnagy Jánosné.
A Helytörténeti Kiállítás ünnepélyes megnyitása 1984. július 12-én történt. Szerencsés módon az 1982-es évektől történt a középkori, mára már elpusztult Csenger-Jánosi falu templomának feltárása, s az innen kikerülő régészeti tárgyak kirestaurálva képezték az addig szinte teljesen hiányos régészeti anyagot. 1992-ben a Sanyikertben végzett templomásatások során Árpád-kori leletekkel bővült ez a rész. A néprajzi rész is számottevően gyarapodott a tág rokonság és a csengeri lakosság segítségével.
A Helytörténeti Múzeum azóta több felújításon ment keresztül. A tárlók folyamatos átalakítását, korszerűsítését és minden külső és belső munkálatokat szakemberek segítsége nélkül kell megoldanunk. A fenntartási költségeket Csenger városa vállalta és vállalja magára. A gyűjtemény vezetője kezdetben félállásban végezte sokrétű feladatát, melyek sokasodtával a város függetlenítette erre a feladatra, aki ezt követően elvégezte a Kossuth Lajos tudomány-egyetem néprajz szakát. A Múzeum 2001-ben elnyerte az Év Múzeuma II. díját. Pályázati pénzekből több kisebb felújítást, szakmai eszközöket nyertünk.


Adatok a múzeumról


A Működési engedélyünk szerint a múzeum jellege; helytörténeti gyűjtemény, melynek gyűjtőkörébe a következők foglaltatnak: régészeti-néprajzi- újabbkori tárgyi, fotó és egyéb dokumentumok, Csenger- és közvetlen környékéről. Mint már arra utaltunk a fenntartója Csenger Város Önkormányzata. Vezetője Fábián László, néprajzos végzettséggel, teljes munkaidőben foglalkoztatva.
Tárgyi anyagaink gyűjteményszak szerinti lebontásban a következőek:
Régészeti beleltározott anyag 1595 darab, bár ennek kétharmada cserép. Beleltározatlan régészeti tárgy még 103. Néprajzi anyagunkból már 618 beleltározott, sajnos itt a leltározatlan tárgyak száma másfélezer darab. Az utóbbi évtizedekben igen sok technikatörténeti tárgyat tudtunk begyűjteni, számuk 229 darab, ezek között vannak régi rádiók, lemezjátszók, televíziók, magnetofonok, háztartási kisgépek és egyéb technikatörténeti dolgok, egészen az elsőgenerációs számítógépekig.
A tárgyi anyagokon kívül számos Csengerre vonatkozó forrásértékű dokumentummal is rendelkezünk (kisnyomtatvány - újság - iratok, stb.) Mindemellett fotógyűjteményünk is jelentős, melyek között néprajzi, történeti és más jellegűek vannak, például csengeri arcok, események, utcaképek, katonaképek, csoportképek. Az 1980-as évek végétől vannak videofelvételeink Csenger átalakulásáról, eseményeiről, a mindennapokról. Mindezeket több mint 20 kazetta őrzi. Több mint 8 órányi hangfelvételt készítettünk idős csengeri személyekkel.
A múzeumnak kézikönyvtára is van, mely a kutatók rendelkezésére áll. A Csengerre vonatkozó kiadványokon kívül Szatmár megyével kapcsolatos könyveket is találhatóak, ugyanakkor a várossal foglalkozó szakdolgozatokat is gyűjtjük.
Raktározási gondjaink megoldottak. A múzeum pincéjében a kőanyagokat tároljuk.



A múzeum eseményei 2006-tól napjainkig


Szerkesztés alatt

2016 eseményei

Az év végén, novemberben sikerült megszereznünk a Hunyadi utca utolsó, lebontásra került tornácos házának esztergált oszlopait, és annak összekötő gerendázatát. Ezeket a múzeum udvarára szállítottuk, s terveink szerint eredeti formájában szeretnénk visszaállítáani.

Október 21-én Muhi Sándor rendhagyó tárlatát láthatta a közönség. A grafikák alkotója a szatmárnémeti Művészeti Líceum művésztanára. A kiállítás az „ Élet szép”- címet viselte.

Augustus 20-án tarottak Szatmárnémetiben a „Partiumi Magyar Napok” rendezvénysorozatát, ahová meghívást kapott a csengeri Múzeum is, egy kiállítás erejéig. A három kisméretű tablón az I. Világháború csengeri emlékeit –főként katonaképekkel –mutattuk be. A meghívásért és vendéglátásért köszönet Szőts Péternek, a Szatmári Múzeum igazgatóhelyettesének.

Augusztus 19-én, a nemzeti ünnep alkalmából a hagyományokhoz híven új, nívós időszaki tárlatot nyitottunk meg, melyet szintén Kisvárdáról hoztunk, amik Szeifried Zoltán festő-grafikus alkotásait reprezentálták „A világ, ahogy én látom” – címmel. Elmondható, hogy az utóbbi évek egyik legjobb anyagát láthatta a közönség.

Munkánk kiegészült Nagygéc történeti kiállításának berendezésével. Ebben az évben 5 tablót terveztünk meg és kiviteleztünk. Ezek a község történelmének fontosabb eseményeit mutatják be.

Egzotikus fotókiállítással kezdődött a július, ekkor mutatkozott be dr. Varga Béla mátészalkai fül -orr –gégész főorvos „ Nigériai pillanatok” –című fotókiállításával.

Az utóbbi évek legnagyobb tárlóátrendezésre került sor júniusban. Az elmúlt évben visszakerültek az 1966-os templomrestauráláskor talált régészeti kriptaleletek, gyűrűk, boglárok, menteláncok. Nemcsak egy tárlót kellett teljesen átfogalmazni, hanem a két, egymás mellett álló tárlót meg is kellett időrendileg cserélni.

Az idei legnagyobb rendezvényünk a Luby – Társasággal közösen megtartott Luby Emléknap volt június 3-án. A Polgármesteri Hivatal parkjában emlékfát ültettünk és emlékkövet avattunk, majd délután a múzeumban szakmai konferenciára került sor. Ennek keretében régészeti – történeti és helytörténeti vonatkozású előadások hangzottak el. főképpen Szatmár megye múltjáról.

Ez év májusában lett felállítva a múzeumudvaron a volt Sportcentrum elbontott kapuzatából átmentett Turuloszlop. Ezt még 2001 nyarán itt készítették a budapesti Műegyetem hallgatói.

Április 31-án másodjára mutatkozott be Csorba István Kadosa, a Magyar Kultúra Lovagja képivel a csengeri közönségnek. A festmények a színház harsány világát idézték fel a látogatóknak.

Március 11-én, az előrehozott nemzeti ünnepen nyílt meg Medgyessy Zoltán csengeri amatőr festőművész évadnyitó tárlata. A kiállítást megnyitotta Forján Zsolt polgármester.


2015 eseményei

Október 23-án fiatal csengeri tehetség mutatkozott be Szegedi Eszter személyében, aki a nyíregyházi művészeti középiskola végzős hallgatója. A kiállítást egykri tanára, Deák Erika nyitotta meg. A tárlat 2016 elejéig látható.

A csengeri Almanap rendezvényeinek egyikén hagyományosan az a képzőművészti kiállítás nyílt meg, melyen a Szatmári Képzőművészek Egyesülete (Szatmárnémeti) mutatkozott be.

A még 2014 novemberében elnyert pályázati pénzből kirestaurált XVII- századi két úrasztali kendő visszakerült a reformáció csengeri történetét bemutató tárlóba.

Retrókiállítást rendeztünk július 20-tól a múzeum anyagából, az 1960- 70-es évek mindennapi tárgyaiból.

Június 5-én mutatkozott be a szatmárnémeti „Gyermekek Palotája” képzőművészeti szakköre, egyúttal együttműködési megállapodást írt alá a csengeri Múzeum az intézménnyel, Renyu Péter igazgatóhelyettes és Gergely Csaba festő. A vendégek változatos és színes kultúrműsorral kedveskedtek a megjelenteknek.

Május közepére elkészült a múlt évben sajnálatosan kihagyott múzeum bejárati előtti rész térkövezése.

Május közepén nyílt meg a Vajai Téli alkotótábor és az Ősz Művésztelp képeiből összeállított tárlat.

Március 23-30-ig tartott Sanyikerten egy feltáró ásatás, a nyíregyházi Jósa András Múzeum szervezésében, vezető régész Pintye Gábor volt, résztvett még Tompa György régész és Bocz Péter régésztechnikus is. A helyi múzeum munkatársai is kivették részüket a munkákból. Az ásatás legértékesebb lelete egy kora Árpád-kori épen előkerült kemence volt.

Március 13-án nyitotta meg Komlódy Miklós alpolgármester az év első kiállítását. Szabó Tamás tyukodi restaurátor szakos hallgató mutatkozott be változatos technikájú és témájú képeivel.


2014 eseményei

Szeptember 19-én délután 3 órakor a Galériaterem adott helyt annak az állófogadással egybekötött összejövetelnek, mellyel a Múzeumunk 30 éves születésnapját ünnepeltük. A baráti összejövetelen rész vettek régészbarátaik és egykori segítőink, s tiszteletüket tették Szatmárnémeti barátaink is. A vetítettképes előadás felidézte a 30 év legfontosabb eseményeit és a mindennapokat is.

Szeptember 19-én délelőtt a XIII. Almanap rendezvényeinek egyikeként a Múzeumudvaron a gyerekek számára, „Öltözz a Múltba” elnevezéssel lehetőséget adtunk, hogy régi viseleti darabokba öltözve fényképeket készíthessen magukról, barátaikról. A rendezvénynek óriási sikere lett.

Augusztus 22-én „25 éves a Város”- címmel várostörténeti vetélkedőt szervezett a Múzeum, melyen a résztvevő négy, csupa fiatalokból álló csapat mérte össze tudását Csenger múltjából.

Augusztus 20-án a csengeri Múzeum „A Nagy Háború”- címmel kiállítást rendezett az I. Világháború kitörésének 100. évfordulójáról. A csengeri bakák és huszárok fotográfiái idézték a háborús éveket, a korabeli katonai felszerelések, kitüntetések pedig emberközelbe hozták ezt.

Július-ban, több mint 20 év után végre új sötétítőfüggönyök kerültek a régi kifakult, a fényt szinte teljesen áteresztőek helyébe. Ennek műtárgyvédelmi szempontból van fontos szerepe.

Július-ban nevezték ki ifj. Szabó Jánost a csengeri Múzeum új vezetőjének. a 2013 december 30-án nyugdíjba vonult Fábián László alapító múzeumigazgató helyett, aki természetesen továbbra is tevékenyen részt vesz a mindennapi munkákban.

Május 16-án egy nagyszabású kiállítással emlékezett meg a csengeri múzeum a mintegy 600 csengeri zsidó 1944-es elhurcolásáról. Különösen megható volt az elpusztított polgártársaink neveit megörökítő falrész, de mély érzéseket keltettek a kiállított portrék és egyéb családi fotók, melyek a helyi zsidóság mindennapjait idézték.

Április elején fejeződtek be a nagygéci templom belső falkutatásai és a létesítendő kiáltótorony alapjának régészeti leletmentési munkái, melyben a múzeumunk is résztvett.

Március 15-én nyílt meg a jelenleg Angliában élő csengeri Várnagy Ágnes portrékiállítása. A főként grafittal dolgozó fiatal alkotó meglepő rajzi tudással készített képei nagy sikert arattak.

Januártól, egészen az áprilisig terjedő időszakban fejeződtek be a középtérben a két utolsó tárló átalakítási - átrendezési munkálatai. A tárlók egyike az 1956-os forradalom csengeri eseményeit mutatja be, míg a másik Molnár József emlékét idézi fel.

2013 eseményei

Október 23-án a csengeri határ Sanyikert részén detektoros leletkutatást végeztünk múzeumi szakemberek közreműködésével. Ennek során 3 római érem és két fibula került elő.

Október 23-án „Most búcsúzunk és elmegyünk….” elnevezéssel nyílt kiállítás régi iskolai tablókból, az 1960-as évektől az 1970 évekig. Emellett még úgynevezett „kistablókat” is bemutattunk. A Gimnázium is szerepel a legrégebbi tablóival 1965, 1967-ból.

Szeptember 1-én A Vetési Pátens 310 éves évfordulója alkalmából a szonmszédos Vetés (Románia) községben megemlékezést tartottak, melyen Fábián László, a csengeri múzeum vezetője méltatta a kuruc mozgalom fontos dokumentumának jelentőségét.

Augusztus 20-án a városi ünnepség keretében a felújított Galériateremben Komiszár János debreceni, Holló László díjas festőművész alkotásait láthatták az érdeklődők.

Júniusban került tárlóba a 2010-ben, Ura határában talált kincslelet. Az ezüstpénzek és a mellette elhelyezett nyílhegyek és muskétagolyók illusztrálják a környék 17. századi viszontagságait

Májustól kezdődött el a régóta esedékes falfelújítás a Kiállítóteremben. Ennek során a paravánok átfestése is megtörtént. Munkálatokat az Ált. Iskola karbantartói végezték el szakszerűen.

Március 15-én „Mesterségek Dícsérete” -címmel nyitottunk népi mesterségekből nagysikerű kiállítás nyíregyházi alkotók munkáiból. Tóth József csengerújfalusi születésű sallangosmester és bőrdíszműves mutatkozott be, Kakuk Pálné hagyományos úrihimzéseivel aratott sikert, Németh Gabriella pedig paszomántokkal díszített, a divatot követő nemzeti viseleteket állított ki.


2012 eseményei

A 2012-es év első tárlatán, március 15-én, Szabó Károly ököritói festőművész mutatkozott be képeivel a népes közönségnek, a városi ünnepség keretén belül. Képei a szatmári táj szeretetéről és ismeretéről árulkodnak.

Április 17-én a múzeum galériatermében a Szatmári Képzőművészek Egyesületének úgynevezett Ifjúsági Szárnya mutatkozott be változatos alkotásaival. A kiállítás Gergely Csaba, az Egyesület elnökének szervezésében jött létre. A megnyitón Popp Felician a Szatmár Megyei Kultúra és Hagyományőrző Igazgatóság elnöke köszöntötte a megjelenteket.

Május 28-án régi gyermekjátékokból és a gyermekek világával kapcsolatos tárgyakból nyílt kiállítás „Gyermekvilág anno”.- címmel. A működőképes NDK villanyvasút és a lendkerekes autók tucatjai, a hajasbabák nagy sikert arattak főképp az idelátogató óvodások és kisiskolások körében.

Augusztus elején végre elkészült a bejárati kerítés nemesvakolattal való burkolása, ami a múzeumba látogatók első benyomását kedvezően befolyásolja.

Augusztus 20-án került sor az I. Nemzetközi Művésztelep kiállításának megnyitására. A Komlódtótfaluban e hónapban alkotó művészek, Tenc Aurél. Szodorai –Parádi Hajnalka (Románia) Medgyessy Zoltán, Dorogi Béla(Csenger) Reskó György, Kopócsi Judit, Balogh Tibor és Szirányi István mutatkoztak be.

Szeptember 22-én a Csengeri Almafesztivál alkalmából „Testvérvárosunk Tasnád” –címmel rendeztünk kiállítást, három művész mutatkozott be, Vass Csaba pasztellképeivel, Szabou Vasile és leánya Szabou Maria Teodora sajátos elvont kompozícióival nyerte meg a csengeri közönség tetszését.

Október 23-án „Őseink Arca” elnevezéssel régi, csengeri vonatkozású családi fotográfiákból készült tárlatot láthatott az idelátogató közönség. A megnyitón rövid ismertetőt tartott az ősi csengeri családokról, a családkutatásról Szabó Előd geneológus.

november. Évekig kellett várni, hogy a kerti csap körül kulturált körülmények teremtődjenek, amit egy térkő borítással szerettünk volna biztosítani. A csengeri Pallér Kft vezetője Farkas Miklós felvállalta ezt a feladatot, s egy nap alatt kész is lett a csap körüli rész térkővel való borítása.


2011 eseményei

Hosszú szünet után december 1-jén újra képzőművészeti kiállítás nyílt „Téli Tárlat”- néven az immár szabaddá vált galériateremben. A kiállító festők: Tarr János (Nyíregyháza), Medgyessy Zoltán és Dorogi Béla (Csenger),művei mellett Fábián Béla terakottaszobrai is láthatóak. A vásárlással egybekötött tárlat 2012 március elejéig tekinthető meg.

November 3-án a csengeri múzeum és a nyíregyházi Jósa András Múzeum szervezésében Komlódtótfaluban, a Faluházban tartottuk a „Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműkö-dési Program” keretében megjelent, Ura, Tyukod, Ököritófülpös, Porcsalma kiadványok ünnepélyes bemutatását. Dr. Németh Péter címzetes múzeumigazgató adott kritikától sem mentes ismertetést. Sajnos az érintett községek polgármesterei nem voltak jelen.

Szeptember elején elkezdődött a nagysikerű „Az Ecsedi-Láp világa” kiállítás lebontása. A munkák majd’ egy hónapig tartottak.

Szinte a tavasz kezdetétől egész a nyár közepéig tartott a tűzoltókocsik és egy parasztszekér teljeskörű felújítása. Ebben nagy segítséget nyújtott az itt alkalmazott közmunkás.

Május 14-én a Művelődési Központban a Cigány Kisebbségi Önkormányzat szervezésében tartották a Kistérségi Hagyományőrző Roma Találkozót, melyen a Helytörténeti Múzeum vezetője a csengeri cigányság múltjától tartott vetítettképes előadást, majd Talpas István helyi cigány fotográfus képeiből összeállított kiállítást nyitotta meg.

2010 eseményei

Szeptember 16-án nyitottuk meg az Ecsedi-láp világa című látványos kiállítást, melyet dr. Ecsedy István régész adott át.
Ez az anyag egészen 2011 októberéig lesz látogatható.

Augusztus 15-20-ig megnyílt a Csengeri III. Nemzetközi Alkotótábor. A művészek fő bázisa a múzeumudvar volt.
Résztvevők: Hétfalvi Ildikó, Kozma Lídia Elena (Nagybánya), Bertalan Ferenc és Demeter Imre (Hajdúnánás).

Június 25-én a csengeri Múzeumban rendezték meg a „Lápvidéki civilizációk a Felső-Tisza vidékén” című konferenciát, melyen a magyar és román régészek és etnográfusok tartottak előadásokat erről a témáról.

Múzeumunk is segített július 15-16-án Pintye Gábor régésznek Urában, ahol a határban folyt kisebb ásatás. Ennek eredményeképp több ezer darabból álló éremkincs került elő, melynek nagyrésze a 16-17.századból származik. A lelet feldolgozása még tart.

A csengeri református templom ősi fali között, a Vetési Albert Napok keretében előadások hangzottak el a reneszánsz érsek, Mátyás király diplomatája emlékére. A múzeum vezetője a csengeri egyház úrasztali edényeiről tartott vetítettképes előadást.

Május 1-jén az Almavirágzás-nevű városi rendezvénysorozat egyik eseménye volt a negyven évvel ezelőtti Nagy Árvízről szóló kiállítás, melyen az eredeti helyszíneken készült fényképek és tárgyi emlékek idézték fel a drámai napokat.

A hagyományokhoz híven, nemzeti ünnepünkön, Március 15-én festménykiállítás várta a művészetek kedvelőit a múzeum galériatermében. Ezúttal a gávavencsellői művésztanár, Kerülő Ferenc képeivel ismerkedhettek meg a látogatók.

2009 eseményei

Ez évben is „beértek” a nyári Alkotótábor művei az Almafesztiválra - szeptember 26. A kiállító művészek a következők voltak: Podolyák Vilmos (Nagybánya), Reha Márk fotós (Szatmárnémeti), Tarr János és L. Varga Mária (Nyíregyháza)

Augusztus 20-án nyílt meg az „Erdély kincsei”- címet viselő fényképkiállítás. Két szatmárnémeti fotóművész Reha József és fia, Reha Márk mutatkozott be. A fényképek, hála a számítógépes technikának már-már festményeknek is voltak mondhatók. A többnyire városképek Erdély ódon hangulatát varázsolták elénk.

Ugyanezen a napon a Múzeumudvarán a helyi Sakk és Asztaltenisz Egyesület hagyományos versenyét tartotta meg, melyet jó hangulatú bográcsolás zárt .

2009-ben sem maradhatott el a hagyományos Nemzetközi Alkotótábor augusztus 15-20-ig. A művészek rendszeresen a múzeum udvarán beszélték meg napi élményeiket.

A vajai Nemzetközi Alkotótábor képeiből láthatott válogatást a csengeri közönség, Nyári Tárlat címen, július végétől augusztus 15-ig. A különböző stílusú grafikák és festmények bemutatták a Vaján készült művek javát.

Másfél heti munka után, július 21-én fejezte be három nyugdíjas az 1870-ben készült szövőszék „felvetése”, azaz üzemkész állapotba hozását. Ezt a sok türelmet igénylő munka Barcsay Istvánné csengeri, Szász Ferencné és Szabó Endre porcsalmai lakosok kezét dicsérik.

Múzeumunk is besegített július elején a csengersimai kurgán feltárásában, ahol I. századi hamvasztásos temetkezés nyomait találták.

Pünkösd napján, azaz június 1-jén új tárlatot láthattak az érdeklődők, a csengeri kötődésű Csató Csernák István képeiből.

Az Almavirág ünnep egyik helyszíne ismét a Múzeum volt, ahol május 2-án Jeles Teréz csengerújfalusi születésű festőművésznő a Bűkk- hegység rejtett szépségeit bemutató kiállításában gyönyörködhettünk.

Csenger várossá válásának 20 éves évfordulóján, március 15-én a megye neves képzőművészeinek alkotásaiból nyílt reprezentatív kiállítás.

A III. Kistérségi Disznóölés színtere ismét a Múzeumudvar volt. A jó hangulat uralta az eseményt.

2008 eseményei

November 25-én, korábbi megbeszélés szerint az augusztusi Alkotótábor képeiből nyílt kiállítás Szatmárnémetiben, a Polgármesteri Hivatal halljában, ami egyben kiállítóterem is. A megjelenteket Illyés Gyula polgármester köszöntötte.

November 5-én, A Művelődési Központban ünnepélyes könyvbemutató volt. A kiadvány Csenger régészeti és történeti emlékeit mutatja be, számos fotóval. Az eseményen részt vett Bene János a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója, és Szőcs Péter a szatmárnémeti Megyei Múzeum igazgatóhelyettese. A könyv két szerzője, Pintye Gábor régész és Fábián László néprajzos, a csengeri múzeum vezetője volt.

Szemgyönyörködtető Kézimunka Kiállítás nyílott Október 23-án a Galériateremben. Szebbnél-szebb terítők, párnák mutatták be hazánk néprajzi tájainak változatos motívumait.

A hagyományos Almanapra, szeptember 27-re „beértek” az I. Nemzetközi Alkotótábor képei. A kiállítás megnyitóján szépszámú helyi és külföldi vendég vett részt, akik örömmel fedezték fel a festményeken városunk jellegzetes épületeit, tereit.

Ebben az évben indult el az alkotótáborok sorozata. Csenger városának fontos volt, hogy a művészeti élet is szerepet kapjon nálunk, és ennek szellemében rendezték meg az I. Nemzetközi Alkotótábor, melynek központja, bázisa a Múzeum lett. Első alkalommal négy művészt láttunk vendégül; Tenc Aurél és Moldován Krisztina szatmárnémeti festőket, valamint Nyíregyházáról Tarr Jánost és a csengeri Medgyessy Zoltánt

Az Erdélyi Közművelődési Egyesület, a Szent István Körrel karöltve augusztus 7-én Szatmárnémetiben, a Megyei Múzeum előadótermében rendezte meg „A reneszánsz és a történelmi Szatmár megye” című tanácskozását. Erre az eseményre a csengeri múzeum is meghívást kapott egy előadás erejéig, melynek címe: „A csengeri Melith várkastély és reneszánsz kályhacsempéi” volt.

100 éve 1908-ban adták át a Szatmárnémeti - Csenger - Mátészalka vasútvonalat. Ezt ünnepelte városunk augusztus 1-jén, mely ünnepség keretében Vasúttörténeti Kiállítást rendezett a Múzeum.

Június 20-án reprezentatív kiállítás nyílt meg az a kiállítás melyen a 30 éves jubileumát ünneplő Szatmári Alkotóház Képzőművészek Egyesülete (Szatmárnémeti) művészei mutatkoztak be. A résztvevő művészek: Kovács Emil Lajos, Tillinger István, Bakos Károly, Baráth Csaba Attila, Ciobataru Tamara, Fóris József, Gergely Csaba, Hiripi Zsuzsanna, Moldován Krisztina, Probszt Erzsébet, Székely Tünde, Talpos Erzsébet,Podolyák Vilmos,Kiss Ilona és Tenc Aurél.

Fiatal amatőr festő, Dorogi Béla mutatkozott be képeivel június 1-16-ig. A múzeum igyekszik lehetőséget biztosítani minden olyan fiatalnak, aki meg akarja mutatni magát, illetve képeit a nagyközönségnek.

Bemutatkozik az Avasság- címmel néprajzi kiállítással testvérvárosunk, a romániai Negresti Oas- azaz Avasfelsőfalu mutatkozott be május 3-án. A kiállításon a népi viseleti darabok, a jellemző avassági tárgyak szervesen kiegészültek a 30-as évekből származó néprajzi fotókkal Ugyanakkor élő bemutatót is láthattunk az avasi néptáncosok jóvoltából jellegzetes táncaikból a múzeum udvarán, ahol a bogdándi táncosok is megpihentek.

Régi ismerősünk, a csengeri születésű Tarr János mutatta be képeit Március 15-én. A kiállítást a vajai Vay Ádám Múzeum igazgatója Molnár Sándor nyitotta meg. A művészt két, időközben előkerült iskoláskori képével lepték meg.

Már elég korán, január 23-tól beindultak Csenger környékén- ezúttal a határ délkeleti oldalán, szinte Csengerbagostól csaknem Cs.Újfaluig jártuk be a szántásokat nyíregyházi régészekkel közösen.

Január 18-án második alkalommal rendezték meg a Kistérségi Disznóvágást a Múzeum udvarán, 11 község részvételével. A szokásos jó hangulatról a debreceni Szeredás együttes gondoskodott.

2007 eseményei

Első ízben segített be múzeumunk a nyíregyházi régészeknek a csengeri hatás sanyikerti és recsigei részének terepbejárásában.

Októbertől kezdődött meg a Múzeum homlokzati részének nemesvakolattal történő felújítása, mely által a központ legszebb épületet lett.

A Csengerben évente megrendezett Amatőr Film és Videószemle résztvevői hangulatos bográcsolással zártak a múzeum udvarán ez évi találkozójukat augusztus 27-én.

2006 eseményei

November 1-én a Téli Tárlat keretében Medgyessy Zoltán csengeri festő képeiből nyitottunk kiállítást.

Május elején a Kastélydomb utcában Juhász János telkén földmunkák során előkerült az egykori Melith -várkastélyt övező vizesárok. A képeken is jó kivehető a beiszapolódott réteg, és a betöltési rész is. Az árkot és egyéb objektumokat a múzeum bemérte és ledokumentálta.

Májusban a bejárati lépcsőt csempével burkolták le, illetve Csengerben elsőként, a mozgáskorlátozottak számára akadálymentesített feljáró épült.

Február 11-én rendezte meg Csenger az I. Kistérségi Disznóvágást a Múzeum udvarán. A környező települések csapatai a felállított sátrakban készítették el a hagyományos, finom étkeket.