Hír: A múzeum falának rejtélye ...avagy miről mesél egy régi tégla
(Kategória: A múzeum kincsei)
Küldte: admin
csütörtök 05 október 2017 - 09:14:42
szerző: Fábián László
Van annak már több mint tíz éve, hogy a múzeum bejárati falának alja kiomlott egy részen, s ennek javításakor a régi téglákat kiszedték, hogy újakat építsenek be. A kiszedett téglákon betűk és számok sejlettek, s letisztítás után világosan olvasható lett a domborított írás: CS. REF. EK. s felette a számok 1798 – azaz Csengeri Református Eklézsia 1798. A tégla nagyméretű volt, s jól kiégetett.
A jelenlegi Múzeum helyén- tehát nem a ma álló épületről van szó – ettől beljebb állt a volt református parókiája és telke. Miután a város az 1500-as évek derekán reformátussá vált, világos, hogy a római katolikus plébánia automatikusan parókiává vált. Az 1700-as évektól már nyomon tudjuk követni az épület sorsát. A régi épület meglehetősen elhasználódott, mert 1758-ban azt írták, hogy „a parochiális házat újonnan megtsináltatták” –azaz újjjáépítették.
Feljegyezték 1775-ben, hogy a ”parochiális házat megséndejeztették s a telek eljét boronába vétették” – azaz fából készült kerítést húztak eleje.
Lassan közeledünk a téglán jegyzett évszámhoz!! A református egyház krónikája fellebbenti a fátylat, mert az 1808-ban beírt feljegyzés elárulja ezt. Ezt írták: „ ...a tiszteletes predikátor lakására rendelt telek napkeleti vége a Szamosra nyúl, nyugati az utcára. Ezen parochian van egy tégla ház. /.../ Ez a ház építtetett a Ref. Eklézsia költségével 1801-ben. „ Nos ezekből az adatokból megtudhatjuk mikor épült újjá téglából a parókia.
Ezen téglák égetését azonban már évekkel azelőtt meg kellett kezdeni –tehát meg van fejtve az 1798-as dátum. Az a tény, hogy tégla kellett, arra enged következtetni, hogy a régi épület vályogból épülhetett, vagy azzal bővítették ki. Az elkészült épületben a leírás szerint 1854-ben „ négy nagy kényelmes szoba volt, konyha-szobával, kamrával, pinczével és több szükséges épületekkel. De a telek minden nap kisebbedett a Szamos szaggatás által”
A térkép az I. Katonai Felmérés Csenger ezen részét mutató részlet. A bekeretezett rész a Múzeum környékét mutatja.
Tudni kell, hogy a szabályozás előtt a folyó közvetlenül , ahol most a múzeum hátsó kerítése áll - ott folyt. Valószínű ezért a parókiát a telekkel együtt az eklézsia eladta 1866-ban s átköltözött a Teleky család egykori udvarházába, melyet 1811-ben építettek. A régi parókiát Kauffmann Max gazdag zsidó kereskedő vette meg, aki azt lebontatta, a az 1800-as évek végén felépítette a ma is álló neoklasszicista épületet, ám a használható téglákat beépíttette a falba.
Furcsa az élet, a jelenlegi Múzeum épülete, ami zsidó ház volt, magában őrzi az egykori református parókia tégláit, s ezáltal annak emlékét is. A tégla a Csenger reformációját bemutató tárolóban tekinthető meg.
Ezen hír származási helye:
( http://csengerimuzeum.sm13.net/news.php?extend.156 )
(Kategória: A múzeum kincsei)
Küldte: admin
csütörtök 05 október 2017 - 09:14:42
szerző: Fábián László
Van annak már több mint tíz éve, hogy a múzeum bejárati falának alja kiomlott egy részen, s ennek javításakor a régi téglákat kiszedték, hogy újakat építsenek be. A kiszedett téglákon betűk és számok sejlettek, s letisztítás után világosan olvasható lett a domborított írás: CS. REF. EK. s felette a számok 1798 – azaz Csengeri Református Eklézsia 1798. A tégla nagyméretű volt, s jól kiégetett.
Vajon miről árulkodik ez a felírat?? Hogyan került a jelenlegi épület falába és mikor, csupa rejtély –amit meg kell fejteni. Szerencsére Csenger múltjáról, legalábbis a XVIII-XIX. századokból szinte részletekre menő forrásaink vannak.Ezek segítségével meg is kezdtem a nyomozást.
A jelenlegi Múzeum helyén- tehát nem a ma álló épületről van szó – ettől beljebb állt a volt református parókiája és telke. Miután a város az 1500-as évek derekán reformátussá vált, világos, hogy a római katolikus plébánia automatikusan parókiává vált. Az 1700-as évektól már nyomon tudjuk követni az épület sorsát. A régi épület meglehetősen elhasználódott, mert 1758-ban azt írták, hogy „a parochiális házat újonnan megtsináltatták” –azaz újjjáépítették.
Feljegyezték 1775-ben, hogy a ”parochiális házat megséndejeztették s a telek eljét boronába vétették” – azaz fából készült kerítést húztak eleje.Lassan közeledünk a téglán jegyzett évszámhoz!! A református egyház krónikája fellebbenti a fátylat, mert az 1808-ban beírt feljegyzés elárulja ezt. Ezt írták: „ ...a tiszteletes predikátor lakására rendelt telek napkeleti vége a Szamosra nyúl, nyugati az utcára. Ezen parochian van egy tégla ház. /.../ Ez a ház építtetett a Ref. Eklézsia költségével 1801-ben. „ Nos ezekből az adatokból megtudhatjuk mikor épült újjá téglából a parókia.
Ezen téglák égetését azonban már évekkel azelőtt meg kellett kezdeni –tehát meg van fejtve az 1798-as dátum. Az a tény, hogy tégla kellett, arra enged következtetni, hogy a régi épület vályogból épülhetett, vagy azzal bővítették ki. Az elkészült épületben a leírás szerint 1854-ben „ négy nagy kényelmes szoba volt, konyha-szobával, kamrával, pinczével és több szükséges épületekkel. De a telek minden nap kisebbedett a Szamos szaggatás által”
A térkép az I. Katonai Felmérés Csenger ezen részét mutató részlet. A bekeretezett rész a Múzeum környékét mutatja.
Tudni kell, hogy a szabályozás előtt a folyó közvetlenül , ahol most a múzeum hátsó kerítése áll - ott folyt. Valószínű ezért a parókiát a telekkel együtt az eklézsia eladta 1866-ban s átköltözött a Teleky család egykori udvarházába, melyet 1811-ben építettek. A régi parókiát Kauffmann Max gazdag zsidó kereskedő vette meg, aki azt lebontatta, a az 1800-as évek végén felépítette a ma is álló neoklasszicista épületet, ám a használható téglákat beépíttette a falba.
Furcsa az élet, a jelenlegi Múzeum épülete, ami zsidó ház volt, magában őrzi az egykori református parókia tégláit, s ezáltal annak emlékét is. A tégla a Csenger reformációját bemutató tárolóban tekinthető meg.
Ezen hír származási helye:
( http://csengerimuzeum.sm13.net/news.php?extend.156 )