Hír: A csengeri templom alatti kripták kincsei az 1966-os ásatáskor
(Kategória: A múzeum kincsei)
Küldte: admin
kedd 05 december 2017 - 12:26:37
szerző: Fábián László
Az ősi templomunkban már egyszer, 1933-34- ben voltak ásatások. Molnár József, városunk neves szülötte indítványára Höllrigl József végzett ásatásokat, ami tulajdonképpen csak a templom alatti kripták feltárására irányult. Négy kriptafülke átkutatása igen gazdag leleteket eredményezett, s igazolta, hogy a kegyúri templomba a XVI. századtól a XVIII- századig temetkeztek, a Csaholyi és a Melith- család tagjai.
Ám a mostani cikkben egy későbbi feltárásról, és azok eredményeiről esik szó. A műemléki szakemberek csak 1965-ben fedezték fel a csengeri templom igazi értékét, s az 1966-os építészeti és régészeti feltárás, melyet Entz Géza és Czeglédi Ilona vezetett értékes, eddigi ismeretlen építészeti részleteket is napvilágra hozott. Ezekre most nem térek ki, hanem inkább a régészeti anyagra, melyek az újonnan feltárt, bolygatatlan kriptából kerültek elő. Ezeket Czeglédi Ilona régész tárta fel. A leletek a XVI- XVII- századi ötvösművészet remekei..
Ezen hír származási helye:
( http://csengerimuzeum.sm13.net/news.php?extend.161 )
(Kategória: A múzeum kincsei)
Küldte: admin
kedd 05 december 2017 - 12:26:37
szerző: Fábián László
Az ősi templomunkban már egyszer, 1933-34- ben voltak ásatások. Molnár József, városunk neves szülötte indítványára Höllrigl József végzett ásatásokat, ami tulajdonképpen csak a templom alatti kripták feltárására irányult. Négy kriptafülke átkutatása igen gazdag leleteket eredményezett, s igazolta, hogy a kegyúri templomba a XVI. századtól a XVIII- századig temetkeztek, a Csaholyi és a Melith- család tagjai.
Ám a mostani cikkben egy későbbi feltárásról, és azok eredményeiről esik szó. A műemléki szakemberek csak 1965-ben fedezték fel a csengeri templom igazi értékét, s az 1966-os építészeti és régészeti feltárás, melyet Entz Géza és Czeglédi Ilona vezetett értékes, eddigi ismeretlen építészeti részleteket is napvilágra hozott. Ezekre most nem térek ki, hanem inkább a régészeti anyagra, melyek az újonnan feltárt, bolygatatlan kriptából kerültek elő. Ezeket Czeglédi Ilona régész tárta fel. A leletek a XVI- XVII- századi ötvösművészet remekei..
Elsőnek említeném az aranyozott ezüst pecsétgyűrűt, melynek fejében címerábrázolás is rejlik, ám sajnos ezidáig nem lehetett kivenni annak rajzolatát. A mérete is elég tekintélyes , átmérője 2, 5 centiméter, a feje majd egy centiméter.
Az oldalán geometrikus és ornamentális díszítmény látható.
Az oldalán geometrikus és ornamentális díszítmény látható.
Nem marad el szépségében a három boglár sem. A boglár egy ötvösművészeti tárgy, menték, illetve ruházat díszítésére használták. Ezekből hármat is találtak, egyik szebb mint a másik, bár a harmadiknak csak a hátlapját láthatjuk. Anyaguk szintén aranyozott ezüst. Megjegyzem, az 1934-es ásatáskor még ettől is szebbeket és nagyobb számban találtak.
Végül essék szó a menteláncokról, melyeknek célja egykor a vállra vetett menték összefogása volt.
Ezek gyengén aranyozott rézből készültek, kapcsolórészük vésett díszekkel ékesített volt.
A tárgyak a múzeumunkban, a középkort bemutató tárló ékességei.
Ezek gyengén aranyozott rézből készültek, kapcsolórészük vésett díszekkel ékesített volt.
A tárgyak a múzeumunkban, a középkort bemutató tárló ékességei.
Ezen hír származási helye:
( http://csengerimuzeum.sm13.net/news.php?extend.161 )