2019. szept.
12
  Könyvbemutató a galériateremben
Kategória: helyi hirek - Közzétette: admin
szerző :Fábián László

Igen sűrű volt az augusztus vége, és a szeptember eleje rendezvények tekintetében számunkra. A régészeti beszámolók után bő egy héttel szeptember 5-én már egy könyvbemutatót szerveztünk. Nézzük az előzményeket. 2019 tavaszán a csengeri Gyermek és Ifjúsági Egyesület pályázatot adott be a Művészeti Akadémiához, egy Csengerrel kapcsolatos kiadványt célozva meg.



Ugyanakkor a múzeumnak már korábban szándékában állt, egy Molnár József teljes munkásságát felölelő kötet megjelentetése –természetesen pályázati pénzből. Ezt azonban forráshiányra hivatkozva elutasították. Nos, miután az Egyesület pályázata nyert, megvolt a lehetősége, hogy az általunk már elkészített Molnár József féle anyagnak egy részét meg lehet jelentetni. Ez pedig a csengeri származású Riskó Ignácz életét és munkásságát dolgozta fel, az összes megjelent verseivel egyetemben. A szép kiállítású könyv meg is jelent, s ennek ünnepélyes bemutatója szeptember 5-én volt a múzeum galériatermében.

A Helytörténeti Múzeum időszakos tárlatainak otthont adó kiállítótermében mutatták be azt a könyvet, mely városunk méltán híres, ám mégis kissé elfeledett szülöttének Riskó Ignácnak az életrajzát és összegyűjtött verseit tartalmazza.

A Molnár József irodalomtörténész kéziratos tanulmányát tartalmazó, előszóval és Riskó-családfával is ellátott kötet a Magyar Művészeti Akadémia által kiírt pályázaton elnyert támogatásnak, valamint Csenger Város Önkormányzatának köszönhetően jelenhetett meg a Csengeri Ifjúsági Egyesület és a Helytörténeti Múzeum gondozásában.

A ,,Riskó Ignác részletes életrajza és összegyűjtött versei’’ címet viselő könyv bemutatóján Szabó János, a Helytörténeti Múzeum igazgatója mutatta be a kötetet a jelenlévőknek, majd ezt követően Fábián Lászlónak, a Helytörténeti Múzeum nyugalmazott igazgatójának Riskó életéről és munkásságáról szóló előadását hallhatta a könyvbemutató közönsége. Hogy csak egyetlen érdekességet említsünk az előadásból: a nagykárolyi megyebálon Riskó Ignác mutatta be jó barátjának, Petőfi Sándornak Szendrey Júliát, aki később a lánglelkű költő felesége lett.

Az esemény zárásaként Szabó János előadásában a Hymnus-féle (Tréfás utánzása Kölcsey híres hymnusának) című Riskó-verset hallgathatták meg a rendezvény résztvevői.

2019. szept.
10
  WORKSHOP –azaz a pályázat régészeti beszámolói a múzeum történeti termében
Kategória: helyi hirek - Közzétette: admin
szerző: Fábián László

Augusztus 22 –én délelőtt egyre csak gyűltek a gépkocsik a múzeum előtt. Ugyanis e napon lett megtartva a ROHU- a Románia-Magyarország közös pályázatának csengeri szakaszának befejező részét képező régészeti tanácskozás, ahol az itt végzett munkálatokról számoltak be a szakemberek. Megjelent a nyíregyházi Jósa András múzeum régészeti osztályának teljes „legénysége”, a szatmárnémeti Szatmár Múzeum képviseletében több régész szakember, Vetés, Nagykároly küldöttsége, és a geszterédi Aranyszablya Társaság elnöke is, valamint szakmabeli érdeklődők és több jó ismerősünk a múzeumi berkekből.A szakmai tanácskozás, melyet míves angol nyelven előkelően Workshop–nak neveztek, beszámolók hangzottak el.



Elsőként Istvánovits Eszter és Cseppentő Zoltán tartott egy inkább elméleti síkon mozgó előadást, ami a jövő digitalizációs változásait, lehetőségeit vetítette elénk.

Második előadó Kőrösfői Zsolt volt, aki a császlói ásatásról, annak eredményeiről tartott beszámolót, bár ennek a nagyszabási feltárásnak nem voltak tulajdonképpen csengeri vonatkozásai. Ami minket már közvetlenül érintett, az Jakab Attila vetített képes előadása volt a csengeri, múzeumudvari ásatásról, annak leleteiről, a várható további munkákról. A szakmai tanácskozást szívélyes baráti beszélgetés zárta.
2019. aug.
30
  Ásatás a múzeum udvarán
Kategória: helyi hirek - Közzétette: admin
szerző: Fábián László

Ritka ilyen ideális helyszín egy ásatáshoz, mint a múzeumudvar. Mint arról korábban volt szó, az évtizedekkel ezelőtt itt talált feliratos kődarabok, s más egyéb szórványleletek reményt nyújtottak arra, hogy ezen a helyen érdemes lesz ásni. Arról nem is beszélve, hogy írásos források szólnak arról, hogy itt volt a középkorban a plébánia –szemben a templommal -, illetve az ebből lett parókia. Ezt a parókiát 1801-ben átalakították, téglaépületet emeltek, melyet egy, az alapból kiemelt feliratos tégla bizonyít. Katt ide!



Nos, ilyen előjelekkel kezdtünk hozzá a két hétre tervezett ásatáshoz. Vezető régészünk a nyíregyházi Jósa András Múzeum régésze, Jakab Attila volt, valamint segítője Vizler Csaba régész. Indításul kijelöltek egy 7 x 4 méteres szelvényt, melyben nem sokkal 50 cm után már kirajzolódott egy főfal és rá merőleges válaszfal. A főfal alapozásának mélysége bő méternyi volt, szélessége majdnem ugyanakkora. A válaszfal fél méter mély és szélességes is ugyanaz. Természetesen nem falakat találtunk, hanem az alapárkokba visszatöltött tégla és sitttörmelék jelezte azok egykori helyzetét.
Nem szándékom és nem is feladatom részletezni a feltárt régészeti jelenségeket, lényeg, hogy volt belőlük jócskán, beásások, égett rétegek stb. Az érdekes az volt, hogy bár már két méternyi mélyen jártunk, de még nem értük el az altalajt, ahol bizony még rejtőzködhetnek meglepetések. De ebben a mélységben egyelőre abbahagytuk az ásást.

A mélyebb rétegekből már bőségesen kerültek elő késő Árpád-kori cseréptöredékek, sajnos tárgyi anyag nem. De ezek a cserepek is bizonyítják, hogy itt volt Csenger ősi, koraközépkori településmagja, ahová a templomukat is építették.



Ezt a kort ékesen igazolta egy Mária királynő (1382-1395) által kiadott kis ezüstpénz 1390 -ból.

A nagy szelvény mellett északkeletre egy kisebb 2x2 m. szelvényt is nyitottunk, itt is jól megfigyelhető volt egy kb. 50 centiméter mélyen látható törmelékes járóréteg, ami a templom 1740-es évekbeli átalakításával összefüggő feltöltést mutatja. A szelvény oldalfalában szintén falmaradványt találtunk. De a legérdekesebb lelet, egy 1684-ből származó, hamis lengyel pénz III. Zsigmond (1632-1687) lengyel király érméje.
A vezető régész szerint az ásatást csak abbahagytuk s nem befejeztük. Még szeretné megvallatni a nagy szelvény altalaját –ha előkerül, illetve a kisebbik szelvény utáni részekbe is bele szeretne nézni.

kapcsolódó: Megkezdődtek az ásatások a csengeri múzeum udvarán Katt ide!
2019. aug.
14
  30 éve város Csenger... fotókiállitás a múzeumban
Kategória: helyi hirek - Közzétette: admin
szerző: Fábián László

Még javában tartott az ásatás az udvaron, de ezzel párhuzamosan egy új kiállítás rendezésébe kezdtünk bele. A 2019-es év ugyanis a jubileumok éve!! 800 éve, hogy Csengert először említik okleveles forrásban, ugyanakkor 1429-ben már mint mezővárost írták, és végül 1989-ben, azaz 30 éve lett újra város Csenger. Ezt az eseményt fényképkiállítással tettük emlékezetessé.



A fotókon keresztül végig követhettük a harminc év változásait, a múzeum adattárában lévő régi fényképeken még a régi, ma már nem látható utcaképek, épületek szerepelnek, valamint a nagy bontások és építkezéseket figyelhetjük meg. Ezek a képek főképpen a mai generáció számára roppant érdekesek, hiszen ők ezeket még nem láthatták.



Sorrendben az önkormányzat 1990-es nagy beruházásai következtek, az átadások ünnepi pillanatai. valamint a testvérvárosi szerződések eseményeit követhetjük nyomon. Végezetül a 200-évek és a legújabb, több mint egy évtizedről szóló fotók teszik teljessé a városunk harminc éves fejlődését, történéseit bemutató tárlatot.

2019. júl.
29
  Megkezdődtek az ásatások a csengeri múzeum udvarán
Kategória: helyi hirek - Közzétette: admin
szerző: nordi

Mint ahogy már irtunk róla, a csengeri múzeum terveiről szóló írásban Katt ide! a terveknek megfelelően hétfőn reggel megkezdődtek az ásatások a múzeum udvarán. Az ásatások egy pályázat a határokon átnyúló Interreg V-D Románia-Hungary felhívására benyújtott ROHU 297- keretében valósulnak meg. Ennek vezető partnere és benyújtója magyar oldalról a nyíregyházi Jósa András Múzeum, román részről a szatmárnémeti Szatmári múzeum.



Az első ásónyomok ...és megkezdődött a feltárás... (foto:nordi)

Fábián László, nyugalmazott igazgató elmondta, hogy a múzeum udvara azért kiemelt fontosságú hely az ásatásokhoz, mert itt volt régen a helység történelmi központja . A múzeum helyén volt a plébánia majd a parókia épülete, és ezen a helyen már találtunk középkori leleteket, Katt ide! tehát minden valószínűség szerint megvan az esély arra hogy munkánk eredményes lesz és múzeumunk újabb kincsekkel gazdagszik majd.

Az ásatásokról és azok eredményeiről folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat.
Oldal:  [1] 2 3 4 5 6 7 8 9 10