szerző: nordi

Mint ahogy már irtunk róla, a csengeri múzeum terveiről szóló írásban Katt ide! a terveknek megfelelően hétfőn reggel megkezdődtek az ásatások a múzeum udvarán. Az ásatások egy pályázat a határokon átnyúló Interreg V-D Románia-Hungary felhívására benyújtott ROHU 297- keretében valósulnak meg. Ennek vezető partnere és benyújtója magyar oldalról a nyíregyházi Jósa András Múzeum, román részről a szatmárnémeti Szatmári múzeum.




Fábián László, nyugalmazott igazgató elmondta, hogy a múzeum udvara azért kiemelt fontosságú hely az ásatásokhoz, mert itt volt régen a helység történelmi központja . A múzeum helyén volt a plébánia majd a parókia épülete, és ezen a helyen már találtunk középkori leleteket, Katt ide! tehát minden valószínűség szerint megvan az esély arra hogy munkánk eredményes lesz és múzeumunk újabb kincsekkel gazdagszik majd.

Az ásatásokról és azok eredményeiről folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat.

szerző: Fábián László

A napokban került elő egy színes 6x6-os negatív, amit még le sem nagyítottunk 1992 óta. Szerencsére ma már van digitalizáló masinánk, és így erről sikerült képeket elővarázsolni. Látható, hogy egy kora Árpád-kori templom körüli temetőről van szó.



Abban az időben csak a templom köré volt szabad temetkezni- a megszentelt földbe. képzelhetjük, hogy egy nagyobb udvarnyi területen az évszázadok alatt hány halottat temettek el, vagyis hány csontvázat találtunk. Még így is kevés volt, hiszen ez a falu Senye csak az 1300-as évek végéig állt, utána elnéptelenedett.



A többszázra menő csontvázak mellett nem sok lelet volt, hiszen a korai kereszténység igen szigorúan vette a mellékletekkel való temetkezés tilalmát, mindenesetre így is egy tucat , úgynevezett S végű hajkarikát, fülbevalót találtunk, alig 5-6 érmét az Árpád korból, Mint már korábban említettem, néhány igen furcsa fekvésű csontvázra is bukkantunk. Sajnos az egész ásatási anyag nem volt eddig publikálva, amit az ez éveben megjelenő Monográfiában Pintye Gábor régész pótolni fog.

szerző: Fábián László

Sanyikerten az 2017 ásatáson detektoros terepbejárás is volt. Ennek során bukkant rá segítőnk ,Papp Tamás erre a nyílhegyre, melyről kiderült, hogy honfoglaláskor nyílhegy típus, jellegzetes deltoid formájú, tüskés megoldású.



Számtalan variációja van ezeknek a típusoknak. A sanyikerti nyílhegy aránylag jó megtartású, talán a tüskéje lett kissé rövidebb. A lékelt koponya és ez a nyílhegy ékes bizonyítéka annak, hogy Csenger környékén i.már a honfoglalás idején is éltek elődeink.

szerző: nordi

A Csengerről szóló monográfia még szerkesztés alatt van de az iránta való érdeklődés még engem is meglepett. ( már 10 éve szerkesztek egy paranormális esetekről szóló oldalt is és azt hittem már semmin nem lepődök meg)...A lényeg a lényeg hogy ne írjak hülyeségeket megkerestem Fábián Lászlót a monográfia egyik szerzőjét, néhány biztos információért amit az alábbiakban megosztok az olvasókkal



"Csengerről utoljára 1976-ban jelent meg egy összefoglaló tudományos munka, de, mint azt akkor a szerkesztő Dankó Imre írta ez csak egy vázlatnak tekintendő egy későbbi, igazi monográfiához. Miközben a Csengertől jóval jelentéktelenebb múlttal rendelkező települések sorra jelentették meg monográfiájukat, ilyen –olyan igényességgel, addig Csengerben nem mozdult semmi. Pedig a város történelme, a bőséges források kívántak egy tudományosan szakszerű, mindenre kiterjedő összefoglaló munkát." - kezdte az ismertetést Fábián László

- Hogyan indult a munka és kik segítettek egy ilyen egy ilyen nagy volumenű projekt megvalósításában ?

"Egy pályázatnak köszönhetően az anyagi források megnyíltak, s már csak a szerkesztőbizottságnak kellett felállni, meghatározni a részfeladatokat. Természetesen régi szakmai barátunkhoz a nyíregyházi Jósa András Múzeumhoz fordultunk segítségért, az ottani szakemberekhez. Hamarosan összeállt a szakembergárda a kötet megírásához. Azt már előre lehet tudni, hogy biztosan valami kimarad majd, valamit másképp is lehetett volna csinálni, de ez minden monográfiánál így van, ezt menti, hogy ugyanakkor a megjelenési idő is igen szoros volt."

- Mit jelent az olvasók számára "a szoros megjelenési idő " mikor olvashatunk bele a monográfiába?

"A megjelenés dátuma már ismert, augusztus 13-án lesz az ünnepélyes bemutató, ahol a szerkesztők is bemutatkoznak. A kötet keményfedelű lesz, kb. 500 példányban és 5-600 oldalt tesz ki. Árát még nem lehet tudni, azt a nyomdai költségek után lehet kikalkulálni. Az bizonyos, hogy a monográfia a későbbiekben forrásmunkává válik."
A facebookon már megjelent egy előjegyzési lehetőség is, de a múzeumban bárki benyújthatja igenyét a monográfiára .



Néhány kiegészítés a monográfia tartalmáról: Az őskort dr. Istvánovits Eszter régész írja, a középkort dr. Németh Péter régész, ebben külön Jánosiról Jakab Attila régész és Sanyikertről Pintye Gábor régész ír tanulmányt. A Melith család megjelenésétől az -1711-ig tartó éveket Nagy Dóra levéltáros, míg a XVIII. századtól 1848-ig tartó időt Kujbusné Mecsei Éva főlevéltáros tárja fel, 1848- tól 1950 ig terjedő időszakot dr. Bene János történész dolgozza fel.

A csengeri Melith kastélyról is szó esik- Fábián Lászlótól-. 1950- től 1975-ig tartó éveket Szabó János kultúrtörténész tekinti át, az 1975-től napjainkig időszakot Fábián László és Fábián Béla írta meg. A kötetben Csenger néprajza is tért kap, ami Fábián László etnográfus munkája.