szerző: Fábián László Csenger történelmének epizódjait érdemes és feltétlen fontos összeszedni, hogy minél teljesebb kép álljon össze egy majdani monográfia számára. Ezen apró mozaikok egyike, egy feliratos tégla. melyből egy mára már kihalt, ám egykor jelentős család csengeri szerepe bontakozik ki Pár évvel ezelőtt a Kossuth utca északi oldalán, a volt Sportpálya kerítésének oszlopát és az öltözőt bontották le, hogy ezen a helyen épüljön fel az új Bölcsőde. Természetesen „vadászösztönömtől” hajtva azonnal szétnéztem a terepen, botorkálva a téglatörmelékeken. Tudtam, hogy ezen a helyen állt egészen a hatvanas évekig a Képessy- kastély- amit a mi korosztályunk Katonaságnak hívott. De erről a későbbiekben még szó esik, maradjunk most annál a bizonyos téglánál.
A téglatörmelékek között kutakodva találtam egy (később még kettő) nagyméretű téglát, Szakszerű tisztítás után világosan ki lehetett venni két betűt, mégpedig egy F L feliratot. Rögtön világossá vált, hogy a volt Képessy kastélyhoz, illetve a családhoz köze lesz, ugyanis a család a Fogarassy előnevet viselte, bizonyos, hogy a tégla betűi erre utalnak. Egyébiránt az alapokból kikerült törmelékből Árpád-kori és középkori cserepeket is tudtunk begyűjteni.
Kezdjük akkor az nyomozást. Tehát adva van egy tégla F L- domború felirattal. Ennek megfejtése nem okozott nagy gondot, mert Fogarassy László- t jelenti, azaz ő készíttette. Sajnos évszám nincs, így, hogy mikor nem tudjuk. Korabeli iratokból tudjuk azt, hogy Fogarassy László már 1809-ben birtokos és alszolgabíró- később főszolgabíró volt Csengerben. A többi nagyobb birtokosok peres és egyéb pénzügyi ügyeit intézte, s mint táblabíró eljárt a csengeri vásárjog peres dolgaiban is. A Fogarassy család nemességét I. Lipóttól kapta Pozsonyban 1662-ben, Bereg, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa és Zemplén vármegyében terjedtek el. A Szatmár megyei ágát „Czaro” melléknévvel találjuk írva.
Jelenleg a Bölcsőde áll a Fogarassy –Képessy kastély helyén, de reménykedünk abban, hogy a későbbiekben épülő Lakópark építkezéseinél is kerülnek elő gyűjteményünket gyarapító leletek.
Legkorábbi csengeri említésük 1759-ből való, amikor is a Melith família telkeit írták össze. " Kis Berek alján lévő utcában a Kastélyon észak felül Szíjas István teleke mely vagyon Kis Berekalji utcának a kezdetiben, ugyan a mellett északról Csatt István telek /..../ a két teleket mostanában une contiquitate ( azaz egymást érően, együtt, ugyanazon helyen ) Fogarassy Antal bírja.”
Tehát tulajdonképpen ott, ahol a focipálya volt, sőt egészen a Jókai utcáig, majd’ a Jókai közig bezárólag. Fogarassy László lányát, Annát (1841-1904) Képessy Gyula vette feleségül, s így lettek a Képessyek birtokosok Csengerben. A családból kikerült egy igen kegyetlen hírű csengeri főszolgabíró, de ugyanakkor említhetjük Képessy Gyulát, aki az 1848/49 szabadságharc egyik legfiatalabb honvédjeként szenvedett több évi fogságot.
A Kastélyt az 1800-as évek közepén építették klasszicista stílusban, feltehetően a régi udvarházat felújítva, átalakítva.
Ez a kastély 1921 őszétől az M. Kir. Vámőrség laktanyája lett, melyet 1949-ben a BM. Határőrség örökölt. Az épületet az 1960-as évek végén bontották el, bár még egy ideig a határőrség az udvarban, az utcai részen működött.. 1974-ben költözött aztán ide a csengeri futballpálya.
Jelenleg a Bölcsőde áll a Fogarassy –Képessy kastély helyén, de reménykedünk abban, hogy a későbbiekben épülő Lakópark építkezéseinél is kerülnek elő gyűjteményünket gyarapító leletek.
A rég esedékes tetőfelújítás
