2020. okt.
28
  A rég esedékes tetőfelújítás
Kategória: helyi hirek - Közzétette: admin
szerző: Fábián László

Múzeumunk már negyedszer nyert a Kubinyi Ágoston Program múzeumi pályázatán. Ezúttal az Időszaki Kiállítás Galéria elavult hullámpala tetőzetének kicserélése volt a célunk, tehermentesítve az épület ezen részét, könnyű „cserepeslemezzel”, illetve a másik cél a műhelyszerű toldaléképület roskatag tetejének teljes héjazatcseréje volt.



Nos, pályázatunk 2 millió forintot nyert e célokra, s most október végén meg is kezdődtek a munkák. Elsőként a Galériaterem hullámpala héjazatát szedte le, s cserélte át azt Lőrincz Ottó ácsmester és brigádja.
2020. okt.
23
  A csengeri 1956-os forradalom nevezetes helyszínei
Kategória: Egyéb - Közzétette: admin
szerző: Fábián László

A vidéki emberek józan megfontoltságának köszönhetően Csengerben különösebb idegborzoló események nem történtek a forradalom napjaiban. Ugyanazok az események játszódtak le mint szerte az ország vidéki településein, ahol a tizenöt éves (el)nyomás megszűnt, s szabadnak érezték magukat a magyarok,s hogy sorsukat a maguk kezébe vehették.

A fővárosból érkező hírek hatására már október 24-én egyes csoportok összegyűltek megvitatni ezeket. Ennek a helye természetesen a csengeri emberek ősi találkozási helye, a Piac volt.


25-én már az esti órákban kisebb tömeg gyűlt össze, természetesen a Piacon, a leverték a középületekről a vörös csillagokat.


Egyike volt ezeknek a Kultúrház tetején pöffeszkedő csillag is. Ez a vörös csillag a múzeum tulajdonában van.


Október 26-án este 6 órakor 3000 ember gyűlt össze a Járási Pártbizottság előtt. (Jelenleg Kollégium) A Hősök terén is, a szobor előtt szintén voltak gyűlések.


A forradalom leverése után is még voltak tüntetések, ezek közül legjenetőseb a november 10-is Asszonytüntetés,a régi hídig ment a menet, s ott a levegőbe lövő „pufajkasok” sortüze után menekült mindenki.

Sajnos a múzeumunk gyűjteményében minimális tárgyi emlék őrzi ezeknek a napoknak emlékét, ugyanígy igen szegényes a fotó és dokumentum anyag is. Ebben kérjük az Önök segítségét.

2020. okt.
11
  Megint tégla….
Kategória: A múzeum kincsei - Közzétette: admin
szerző:Fábián László

Mennyit kellett ásni a tavaly a múzeumudvaron, amíg négy - öt írásos téglára bukkantunk. Ám van, aki csak úgy rátalál pakolgatás közben ilyenre, mint például honlapszerkesztőnk, aki a Hunyadi – azaz a Kis utca kanyarjában lakik (Bokor porta). A téglát természetesen Múzeumunk számára felajánlotta.



Először vegyük szemügyre magát a téglát. Anyagát és az égetés mikéntjét tekintve nem olyan régi, talán az 1800-as évek végén, vagy a XX. sz. elején készülhetett.

Méretei: 28 x13x cm. A dombor felírat: A T. Már csak azt kellene kideríteni, hogy ezek a betűk mit takarnak, de több mint valószínű a téglaégető mester nevének kezdőbetűi.
Téglaépítő műhelyről még az 1920-as évekből is emlékeztek, magas kéménye iránymutató volt a mezőn dolgozóknak, s valahol a mai Foglár utcán működött. Sajnos semmiféle írat, dokumentum ezt nem erősíti ezt.

A Bokor család címere

Ezután nézzük a megtalálási helyet; a Kis (Hunyadi) utcán. az 1835 december 27-i csengeri telekösszeíráskor úgy említik, mint a 220-as számút, melyet „Bokor Ferencz maga lakja”, s egy „anyafoglár” nagyságú volt.

Nagyon röviden essék szó a Bokor-családról. Nemeslevelüket Bokor Mihály kapta 1695-ben Lipót királytól, 1794-ben már Csengerben laktak, valószínű az említett telken.

Bokor Ferencről az 1850-es évektől, mint „vízbiztos” –ról olvashatunk, ő ügyelte a Szamossal kapcsolatos jogi ügyleteket.
Ez a telek a 2000-es évek elejéig leányágon a család tulajdonában volt.

Mint a példa mutatja, egy ilyen, feliratos tégla is értékes számunkra, ezért bízom abban, hogy ha valaki ilyenre bukkan megkeresi vele gyűjteményünket.


2020. okt.
06
  Egy tégla kapcsán az egykori Fogarassy- Képessy- családokról!
Kategória: A múzeum kincsei - Közzétette: admin
szerző: Fábián László

Csenger történelmének epizódjait érdemes és feltétlen fontos összeszedni, hogy minél teljesebb kép álljon össze egy majdani monográfia számára. Ezen apró mozaikok egyike, egy feliratos tégla. melyből egy mára már kihalt, ám egykor jelentős család csengeri szerepe bontakozik ki

Pár évvel ezelőtt a Kossuth utca északi oldalán, a volt Sportpálya kerítésének oszlopát és az öltözőt bontották le, hogy ezen a helyen épüljön fel az új Bölcsőde. Természetesen „vadászösztönömtől” hajtva azonnal szétnéztem a terepen, botorkálva a téglatörmelékeken. Tudtam, hogy ezen a helyen állt egészen a hatvanas évekig a Képessy- kastély- amit a mi korosztályunk Katonaságnak hívott. De erről a későbbiekben még szó esik, maradjunk most annál a bizonyos téglánál.



A téglatörmelékek között kutakodva találtam egy (később még kettő) nagyméretű téglát, Szakszerű tisztítás után világosan ki lehetett venni két betűt, mégpedig egy F L feliratot. Rögtön világossá vált, hogy a volt Képessy kastélyhoz, illetve a családhoz köze lesz, ugyanis a család a Fogarassy előnevet viselte, bizonyos, hogy a tégla betűi erre utalnak. Egyébiránt az alapokból kikerült törmelékből Árpád-kori és középkori cserepeket is tudtunk begyűjteni.

Kezdjük akkor az nyomozást. Tehát adva van egy tégla F L- domború felirattal. Ennek megfejtése nem okozott nagy gondot, mert Fogarassy László- t jelenti, azaz ő készíttette. Sajnos évszám nincs, így, hogy mikor nem tudjuk. Korabeli iratokból tudjuk azt, hogy Fogarassy László már 1809-ben birtokos és alszolgabíró- később főszolgabíró volt Csengerben. A többi nagyobb birtokosok peres és egyéb pénzügyi ügyeit intézte, s mint táblabíró eljárt a csengeri vásárjog peres dolgaiban is. A Fogarassy család nemességét I. Lipóttól kapta Pozsonyban 1662-ben, Bereg, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa és Zemplén vármegyében terjedtek el. A Szatmár megyei ágát „Czaro” melléknévvel találjuk írva.



Jelenleg a Bölcsőde áll a Fogarassy –Képessy kastély helyén, de reménykedünk abban, hogy a későbbiekben épülő Lakópark építkezéseinél is kerülnek elő gyűjteményünket gyarapító leletek.

Legkorábbi csengeri említésük 1759-ből való, amikor is a Melith família telkeit írták össze. " Kis Berek alján lévő utcában a Kastélyon észak felül Szíjas István teleke mely vagyon Kis Berekalji utcának a kezdetiben, ugyan a mellett északról Csatt István telek /..../ a két teleket mostanában une contiquitate ( azaz egymást érően, együtt, ugyanazon helyen ) Fogarassy Antal bírja.”

Tehát tulajdonképpen ott, ahol a focipálya volt, sőt egészen a Jókai utcáig, majd’ a Jókai közig bezárólag. Fogarassy László lányát, Annát (1841-1904) Képessy Gyula vette feleségül, s így lettek a Képessyek birtokosok Csengerben. A családból kikerült egy igen kegyetlen hírű csengeri főszolgabíró, de ugyanakkor említhetjük Képessy Gyulát, aki az 1848/49 szabadságharc egyik legfiatalabb honvédjeként szenvedett több évi fogságot.

A Kastélyt az 1800-as évek közepén építették klasszicista stílusban, feltehetően a régi udvarházat felújítva, átalakítva.
Ez a kastély 1921 őszétől az M. Kir. Vámőrség laktanyája lett, melyet 1949-ben a BM. Határőrség örökölt. Az épületet az 1960-as évek végén bontották el, bár még egy ideig a határőrség az udvarban, az utcai részen működött.. 1974-ben költözött aztán ide a csengeri futballpálya.
Jelenleg a Bölcsőde áll a Fogarassy –Képessy kastély helyén, de reménykedünk abban, hogy a későbbiekben épülő Lakópark építkezéseinél is kerülnek elő gyűjteményünket gyarapító leletek.
2020. szept.
24
  Tárlóban a kiegészített dák edény
Kategória: A múzeum kincsei - Közzétette: admin
szerző: Fábián László

A múlt hét péntekén (18.) visszahozták azt a dák edényt, melyet a Jósa András Múzeum restaurátorai egészítettek ki, azaz visszaállították az eredeti formáját, hiszen az edénynek csak a fél oldala volt meg. Ezt pár éve Mihók Fanni hozta be a múzeumba, s elmondása szerint a Szamos palajon hevert. Köszönet neki ezért, illetve a restaurátoroknak a munkájukért.

Szóljunk néhány szót a fent említett edényről:

Magassága 18 cm, szájátmérője 14 cm, anyaga szürkésfekete, fényes cserép, korongolt.
Régész szakemberek szerint dák eredetű kerámia.


Mielőtt a dákokról esne szó, elöljáróban le kell szögeznem, hogy e népnek abszolút semmi köze a románsághoz, bárhogy is ez az ő „államvallásuk”

Az mindenesetre cáfolhatatlan tény, hogy a dákok nagy szerepet játszottak Erdély történelmében, s csak a rómaiaktól elszenvedett vereségük vetett ennek véget, (Kr. u. I. sz.) s több menekülő néptöredékük Észak Erdélybe, így vidékünkre szorult vissza, s itt a germánokkal olvadtak össze.

Területünk a Kr. u. I-II. században így nagy valószínűséggel az ő fennhatóságuk alatt állt. Erre utal a fent említett edény, de a Sanyikerten talált római kori fibulák és ezüstpénzek a rómaikkal való kereskedelmi útvonalat is jeleznek.

A szépen kirestaurált edényt már el is helyeztük a megfelelő tárlóba. Reméljük, hogy a Szamos palaja még további kincseket rejt múzeumunk számára.


2020. szept.
18
  Ismeretlen rendeltetésű kőidomok az idei ásatásból...
Kategória: A múzeum kincsei - Közzétette: admin
szerző: Fábián László

Mint már ismert, az idén is nyitottunk a tavalyinál jóval kisebb két kis szelvényt a múzeumudvaron, a kerítés közelében, ahol jó harminc éve a magasfeszültségű kábelt vezették el. Akkor feliratos régi sírkő töredékeket találtak, s ez adott reményt, hogy talán további eredményeket érünk el. Sikerült is 4-5 feliratos és évszámos és ép téglát "kibányászni" az alapfalakból. Ennél is érdekesebbek azonban az igen fenti rétegből - kb. 30.40 cm "mélységből" előkerült kőidomok, melyekre, éppen ezért nem is figyeltünk fel.



Jakab Attila régésznek feltűnt, hogy bizonyos vöröses- barnás festéknyomok vannak rajtuk. Ezután kezdődtek meg a találgatások a kövek egykori rendeltetéséről. Tudtuk azt, hogy egykor a parókia udvarára hordták feltöltés céljából az 1700-as évek elején a templom átalakításakor keletkezett törmelékeket.

Nos, ilyen esetekben a találgatások helyett legjobb a szakemberhez fordulni, mégpedig Papp Szilárd művészettörténészhez, a középkori templomok nagy ismerőjéhez, aki a csengeri templomról is írt egy igen részletes tanulmányt. Levélben megkerestem, elküldve a kövek fotóit, elletve rajzot is. Papp Szilárd, aki az Szépművészeti Múzeum szakembere hamarosan válaszolt is.
Véleménye szerint -már amit fotóról meg lehet állapítani - a következő volt:"...a kis méretek alapján is -az jutott eszembe, hogy inkább talán feliratos táblákról (epitáfium (szentségtartó), síremlék, építési felírat stb) származhatnak. A néhol rajtuk látható vörös foltos festés márványimitációra utal, és ezt könnyebb is elképzelni ilyen tárgyakon, mint nyíláskereteknél."

Tehát mint igazi szakember nem százszázalékos véleményt formált, hanem, a "lehetnek"kifejezést használta. A biztonság kedvééért csomagban elküldtem neki a köveket, hogy anyagvizsgálatokat is tudjon végezni, ami aztán végképp eldöntheti a kérdést.
2020. szept.
06
  Nyári Tárlat - megnyílt a csengeri alkotók kiállítása a múzeumban
Kategória: programajánló - Közzétette: admin
szerző: Fábián László

Szeptember 4-én -egyszeri, kényszerű halasztás után népes számú közönség gyűlt össze a múzeum Galériatermében, ahol délután öt órakor megnyílt a "Nyári Tárlat- című kiállítás.Ideje volt, hogy múzeumunk bemutatkozási lehetőséget biztosítson az itt élő alkotóknak, hogy Csenger műértő közönsége is megismerhesse munkáikat.

 A megnyitón az alkotók is részt vettek szinte teljes számban hozzátartózóikkal, barátaikkal egyetemben
(a megnyítón készült képekhez Katt ide! )

Az alkotók nem profik, szabad idejükben munkálkodnak, hogy kifejezhessék önmagukat. Munkáik széles skálát fognak össze, úgy anyagban mint technikában. Kis lélekszámához képet Csenger városában dicséretes számú alkotót tudtunk "felfedezni", s remélhetőleg számuk nőni fog.
2020. aug.
31
  Lezárult a határon átnyúló uniós pályázat
Kategória: helyi hirek - Közzétette: admin
szerző: Fábián László

A RO-Hu 2-97 kódszámú COMMODI elnevezésű, határon átnyúló uniós pályázat záró Work Shopja kissé rendhagyó alakban, de megtörtént, augusztus 25-én.. Az eredeti tervek szerint ennek Vetésen kellett volna megtörténnie , ám a jól ismert okok miatt sajnos ezt a helyszínt nem lehetett biztosítani, de hála a modern technikának mégiscsak megoldást kínált az on-line kapcsolat, amit a szervezők apróbb, elkerülhetetlen kis hang- és képhibákkal, de sikeresen megoldottak.



Több helyszínről jelentkeztek be a partnertelepülések, ám az egyszerűség végett Csenger és Geszteréd is a nyíregyházi Jósa András Múzeumból. A csengeri múzeumot Szabó János és Fábián László képviselte.

A nyíregyházi régészek L. Nagy Márta és Istvánovits Eszter a Régészeti Osztály vezetői voltak vendéglátóink, akik maguk is a pályázat résztvevőiként tevékenykedtek. A határ túloldaláról, romániai részről a Szatmárnémeti Múzeumból Kádas Zoltán régész, Nagykárolyból Gindele Róbertet láthattuk, hallhattuk.

Vetésről a Polgármesteri hivatalból maga a vetési polgármester Illyés Gyula köszöntötte a "résztvevőket", majd szót kapott Török József, a helyi Helytörténeti Gyűjtemény vezetője. A partnertelepülések és szervezetek több fontos szakmai kérdést tisztáztak, elemezték az elvégzett munkákat és eredményeket s kifejezték abbéli reményüket, hogy ezt a "légies" tanácskozást valamikor személyes találkozás is megpecsételi.
Oldal:  [1] 2 3 ... 9 10 11