szerző. Fábián László

Ilyenkor, év elején illő, hogy tájékoztassuk olvasóinkat ez évi terveinkről. Ezt azonban csak erős kétségekkel tudnám előrebocsátani,hiszen ismerjük jól, hogy a vírus milyen módon tud beleszólni az életbe. Az előrejelzések szerint nyár közepéig nem sokat változik a helyzet. Mindenesetre terveink azok vannak, ez természetes.




A másik nagyszabású terv megvalósulása viszont erősen kétséges. Szintén pályázati összegből rendeznénk meg az úgynevezett II. Régészeti Piknik –elnevezésű kétnapos találkozót. Ennek keretében az első napon a Jósa András Múzeum régészeti gárdája és a Szatmárnémeti Megyei múzeum meghívott régészeivel közösen két-három frekventált régészeti lelőhelyen terepbejárásokat végeznénk, fémkeresős segédlettel. Másnap értékeljük az eredményeket (reméljük lesz mit), majd szakmai előadások hangzanának el, melyek többnyire Csengerről és a szűkebb környezetről szólnának.

Ám ezek az elképzelések igen bizonytalanok, a vírus mindent dönthet.Ha körülmények engedik, akkor egy időszakos kiállítást is rendeznénk. Sajnos kezünket és fantáziánkat erősen köti a járványhelyzet alakulása –melyet előre még elképzelni sem nagyon lehet. Mindenesetre, ha valami konkrétumról értesülünk, jó előre információt adunk.

szerző: Fábián László

Szerencsésen túléltük ezt a vírusokkal és egyéb kellemetlenségekkel teletűzdelt évet. Egy boldogabb újév reményében összefoglaltuk olvasóinknak a múzeummal kapcsolatos fontosabb eseményeket.



Január 22. A múzeum több évtizedes terve valósult meg ezen a napon. melyen bemutattuk a már december végén megjelent Csenger Monográfia kötetet. A színvonalas megjelenésű és gazdag tartalmú könyv szerzői is ott voltak a népes közönség előtt zajló eseményen.( a részletekhez Katt ide! )



Március 15. : A hagyományoknak megfelelően az idén tavasszal képzőművészeti tárlattal nyitottunk, a Vajai Múzeum képzőművészeti anyagával. Sajnos a Covid19 járvány miatt a megnyitó elmaradt, és nem is volt látogatható az amúgy változatos anyag. ( a részletekhez Katt ide! )



Március vége. Az elmúlt évben behozott, a tótfalusi Szamos palajon talált, környékünkön igen ritka rézkori edényt a nyíregyházi restaurátorok kiegészítették, visszakerült, és a tárlóban elhelyezve gazdagítja régészeti gyűjteményünket.
( a részletekhez Katt ide! )



Június 9-én Múzeumunk is csatlakozott Családkutatók Napja alkalmából rendezett egész napos élő on-line műsorhoz, ami Molnár József születésnapjának emlékére jött létre. ( a részletekhez Katt ide! )



Július elejétől folytatódott az elmúlt évi feltáró ásatás a múzeum udvarán. Jakab Attila vezető régész célja az egykori parókia alapfalainak tisztázása volt, ami részben sikerült is.( a részletekhez Katt ide! )


Augusztus elején Csengerben Eszenyi Enikő. városunk szülötte színművészeti mesterkurzust tartott. Az egy hetes munka befejezéseként, augusztus 8-án a múzeumudvar is egyik színhelye lett egy több helyszínen bemutatott Csehov műnek.
( a részletekhez Katt ide! )



Szeptember 4 A járvány miatt többször elhalasztott Csengeri Alkotók Tárlata című kiállítás nyílt meg. Itt a városunkban tevékenykedő amatőr művészek mutatkoztak be nagy sikerrel.( a részletekhez Katt ide! )



Szeptember 6-án visszahozták Nyíregyházáról azt a kiegészített dák jellegű edényt, melyet szintén a Szamos palaján találtak. Ezzel tovább bővült a népvándorlás korát bemutató régészeti anyagunk. ( a részletekhez Katt ide! )



Október elején a Galériaterem tetejének elavult azbesztpala borítását egy pályázatnak köszönhetően sikerült lecserélni. Egyúttal a műhely már-már beomlófélben lévő tetőzetét is felújították, illetve egy szomszédos raktárral közös fedelet alakítottak ki.( a részletekhez Katt ide! )



November végén újabb kiadvánnyal jelentkezett a múzeum. A Monográfia folytatásaként adtuk ki a Molnár József Csengerről Szóló Írásai –című kötetet, mely városunk tudósának összes Csengerrel kapcsolatos írását tartalmazza.
( a részletekhez Katt ide! )

Érdeklődni a:fabi.laci.jani@gmail.com, illetve a:jszab7@gmail.com e.mail címeken,
valamint az alábbi telefonszámokon lehet.: 06 20 560 5027 - 06-20 261 8826

szerző: Fábián László

Nem sok város dicsekedhet megyénkben egy év alatt két ilyen komoly , tudományos kiadvánnyal.
A nemrég megjelent Csenger Monográfiához kapcsolódóan, mintegy azt kibővítve megjelentettük a képen látható könyvet, mely Molnár József összes, Csenger történelmével kapcsolatos tanulmányait, cikkeit tartalmazza, 682 oldalon.




Terveink szerint hasonló formátumban és minőségben követi majd egy újabb, mely a város XIX. századi jegyzőkönyveit és azok tematikus feldolgozásait tartalmazza, szintén Molnár József munkásságának részeként.
A könyv elérhetőségéről az érdeklődőket. a későbbiekben tájékoztatjuk.

szerző: Fábián László

Sajnos egy jó ideje nincs módunkban a lassan egy éve szünetelő Csengeri Hírmondó hasábjain az adományozóinkról hírt adni, így ez év végén egy rövid összefoglalóban köszönném meg önzetlenségüket. Leszögezem, hogy minden apróságnak, jelentéktelennek tűnő tárgyaknak- dokumentumoknak- fotóknak igen örülünk, hiszen Csenger múltjának egy kis szeletét hordozza mindegyik.



A jelentősebbek közül –egyetlen adományt sem alábecsülve – két tárgycsoportot emelnék ki fotóval is. Az egyik a Sófalvi Erzsébet által adott közel 30 darab eredeti bakelitlemezből néhány, ezenkívül Mezei László ajándékaiból a szocialista kitüntetések egy része, s a két falvédőből mutatóba egy.

Akkor vegyük sorba a Gyarapodási Napló alapján az adományozóinkat. Tehát: Szabó Zoltán, Murvai László, Mércse Péter, Tőkés Zoltán, Sófalvi Erzsébet, Jánosi Anikó (Szatmárnémeti), Mihók Gábor, Katona Melinda, Gulya Zalán, Mezei László és Rédai Miklós.

szerző: Fábián László

A föld nemcsak régészeti anyagokat rejthet magában, hanem a közelmúltunk olyan tárgyi emlékeit is, melyek felidézhetnek számunkra egykor fontos építményeket. Szó esett itt már téglákról, de a jelenleg bemutatandó acéldarab ezeknél jóval jelentősebb dologra utal.




Rédai Miklós, az Elektronet cég csengeri munkatársa nemrég egy tetemes súlyú szegecselt vastárgyat hozott a múzeumba. Elmondása szerint a Szamos-parton találták kábelfektetés közben, nem véletlenül ott, hiszen eme tárgy bizony az 1949-ben átadott és azóta sajnos a lebontott régi Szamos híd egyik ottfelejtett darabja volt. Jól kivehetőek a szegecselések, mellyel akkoriban a híd acélvázát fogták egybe.

Sőt alaposabb tisztítás után még az egykori jellegzetes szűrkéskék " hídszín" is előbukkant részleteiben. Természetesen megfelelő kezelés után a Szamos-fal előtt ki is állítjuk az egykori Szamos-híd megmentett darabját.
Még egyszer köszönetet mondunk Rédai Miklósnak , hogy segít felidézni sok csengeri-tótfalusi számára a közkedvelt hidjukat.

szerző: Fábián László

A mai hír bizony nem kellemes senki számára, de el kell fogadnunk. A téli hónapokban amúgy is kevés a látogató, évek hosszú tapasztalatait tekintve. Ezért javallom, hogy akit mégis érdekelne a múzeum, az itt, ezen a honlapon virtuálisan megteheti, akár a Tárlatvezertés -akár az Archívum, akár más résznél is, érdemes böngészni.




Hogy, a kedves virtuális látogatók egyéb kíváncsiságát is ki tudjam elégíteni, hetente egy- vagy két alkalommal bemutatunk érdekes régészeti- történeti, avagy dokumentumokat.
Természetesen a látogatási tilalom nem vonatkozik azon személyekre, akik valami érdekeset hoznának be a gyűjteményünk számára.

Tisztelt Látogatóink! Intézményünk a 484/2020 (XI. 10.) számú kormányrendelet értelmében, a mai naptól (2020. XI. 11.), az élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető, tömeges megbetegedést okozó koronavírus-járvány megelőzése érdekében a látogatók elől zárva tart.